Századok – 1952

Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593

632 BAB.TA ISTVÁN jélenet reám nézve minden éltelemben nagy hatással volt — fűzte hozzá Csányi az örvendetes jelentéshez — és már most itt harcra kerül a dolog, ha visszaveretünk, fennmarad a veszprémi positio és azután a fejérvári és velencei.« S lelkesen sürgeti a legsürgősebb intézkedések megtételét : Móga tábornagy leküldését kéri »mert az ellenség táborában hét generális vagyon«, Teleki helyett is jó lenne más fővezér, törzstisztekben is nagy hiány van, előléptetésekre, új kinevezésekre, új tábori kórház létesítésére tesz javaslatot. Kéri, hogy küldjenek pénzt, hogy a tisztek fellépését közöljék a hírlapokban a sereg és a közvélemény fellelkesítésére és közli, hogy »az ellenség táborában nagy elbízottság uralkodik biztosan hiszik, hogy bántatlanul jutandnak Budára, holnapután talán az ellenkezőiül lesznek meggyőződve.« Alig lehet kétséges, hogy a tisztikar állásfoglalását Csányi személyes agitációja mellett döntően befolyásolta a honvédek lelkes, harcrakész magatartása is, amelyet Csányi kiáltványa és közvetlen, lelkesítő tevékenysége tett aktív tényezővé a helytállásért folyó harcban. Batthyány a jelentés kézhezvételé után, szeptem­ber 17-én válaszolt : közölte a megerősítésre felterjesztett új minisztérium névsorát, valamint azt, hogy a nádor Móga és Holtsche tábornokokkal elindult a táborba és hogy a főváros megerősítését megkezdték, egyben részletes választ adott a Csányi által felvetett kérdésekre.68 Közben Csányi már 16-án jelentette, hogy a tisztek küldöttsége elment Jellasicshoz Kanizsára, ahová a horvát sereg közben bevonult. »A tisztikar — írta - elhatározottan néz a csata elébe, én nagy hatást várok ezen lelkesültek példájától a lehangolt nemzetre nézve.« Beszámolt arról is, hogy milyen intézkedéseket tett az ellenség mögött és oldalá­ban a népfelkelés megszervezésére. Batthyány válaszában helyeselte intéz­kedéseit és felhatalmazta, hogy a »mozgó portyázó sereghez« tiszteket nevezzen ki.69 Csányi pedig új lendülettel látott hozzá a dunántúli nép fegyverbeállítá­sához : örömmel közölte a megyékkel, hogy »a szomorítva leverő körülmények megváltoztak«, »most már csúful, botrányára a világnak visszavonulni nem fogunk« s felszólította őket, hogy »a már gyakorlott őrseregeiket a lehető legnagyobb számban kiállítván, azokat lőfegyverrel, dárdával, kaszával fel­fegyverezzék« és a táborba küldjék.70 A biztosra vett csata ugyan ezekben a napokban a nádori közvetítő kísérlet miatt még nem jött létre, azonban Csányinak sikérült másodszor is megakadályozni az árulást és a sereg szét­züllesztését s munkája nyomán a visszavonulás közben is kialakulóban volt már az új szellemű magyar honvédsereg, amely nem sokkal később forradalmi módon állt helyt Pákozdnál és súlyos csapást mért a kamarilla terveire. Közben aggodalommal látta Csányi azt a huzavonát, amely Pesten és Bécsben az új minisztérium megalakulása körül folyt ; az elmúlt válság tapasztalatai megmutatták neki, hogy mennyire fontos a törvényesség formái­nak a megőrzése a sereg tisztikarának hangulata szempontjából s türelmet­lenül várta az új minisztérium megalakulását. Az aggasztó hírek hallatára úgy érezte, hogy közölnie kell nézeteit Kossuthtal, akit egyedül tartott képes-68 Csányi jelentését és a válasz fogalmazványát 1. ÖL. 1848-as miniszterelnökség ein. 638. sz. alatt, a válasz ered. tisztázata a Csányi-iratok 1274. rakt. sz. csomóját an. 60 A szept. 16 i jelentést és a reá adott válasz fogalmazványát 1. OL. 1848-as miniszterelnökség 653. sz. 70 Az idézet a somogymegyei nemzetőrségek parancsnokaihoz szóló felhívásból való, Csányinak a népfelkelés ós nemzetőrség szervezésével kapcsolatos iratai tömegével vannak a Csányi-iratok sokat idézett 1273. és 1274. rakt. sz. csomójában.

Next

/
Thumbnails
Contents