Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

58 V. К. KOZI.OV A szovjethatalom már a forradalom első hónapjaiban felszabadította a rabság alól Oroszország népeit, megszüntette a nemzeti elnyomást, kihirdette a népek szabadságát és egyenjogúságát. Kinyilvánította, hogy a szovjethatalom szellemével nem fér össze semilyen faji, vagy nemzetiségi hovatartozásból folyó előjog, épp úgy, mint a nemzeti kisebbségek elnyomása vagy egyenjogúságuk korlátozása sem. A Nagy Októberi Szolcialista Forradalom győzelme nemzetiségi meg- . különböztetés nélkül felszabadította a kizsákmányolás alól az összes dolgozókat, megteremtette a talajt a népek tartós egyesüléséhez, a népek közötti barátság és a proletár internacionalizmus eszméjének megszilárdulásához. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a burzsoá társadalmi viszonyok keletkezése, a kapitalista termelési mód győzelme, a nemzeti piacok létrejötte megvetette a burzsoá nemzetek létezésének alapját. A burzsoá nemzetek a. kapitalista korszak természetes termékei. Ezeknek a nemzeteknek a sorsa össze van kötve a kapitalizmus sorsával, és a kapitalizmus bukásával az általa létrehozott burzsoá nemzeteknek is meg kell szűnniök. A nemzeteket nem szabad metafizikai szemszögből vizsgálni, elszakítva azoktól a konkrét történeti körülményektől, amelyek között keletkeztek és fennállnak. A nemzetek a fejlődés és a változás dialektikus törvényeinek vannak alávetve. Míg a burzsoá nemzet a kapitalista korszak társadalmi fejlődésének szükségszerű és elkerülhetetlen formája, addig a szocialista nemzet a szocializmus korában és a kommunizmus bizonyos fejlődési szakaszaiban ugyanolyan társadalmi fejlődési forma. Ebből nem következik az, hogy a burzsoá nemzetek felszámolása* és a szocialista nemzetek keletkezése valamilyen ösztönös folyamat. Nem szabad elfelejteni, hogy a burzsoá nemzetek mögött bizonyos osztályok és pártok állanak, amelyek hatalmas erőszakszervezettel és a szellemi befolyásolás erős eszközeivel rendelkeznek. Ezek mindenképpen fenn akarják tartani a régi, burzsoá nemzeteket s akadályozni igyekszenek a szocialista nemzetek létrejöttét. Ezért a szocialista nemzetek keletkezésének első döntő előfeltétele a proletárforradalom, mert a proletáriátus, amely azt végrehajtja, megdönti a kapitalizmust, felszámolja a burzsoáziát és nacionalista pártjait. A proletáriátus, miután kezébe vette a hatalmat, megltezdi a kapitalizmus szocializmussá és a burzsoá nemzetek szocialista nemzetekké való forradalmi átalakítását. Ez az átalakítás nem valamilyen egyszeri aktus, hanem sokrétű és ellentétekkel teli, hosszabb időt igénybevevő folyamat, melynek során megy végbe a régi állapotból az új állapotba való átmenet, a. régi nemzet társadalmi, politikai és szellemi arculatának gyökeres megváltozása. A szocialista nemzetek kialakulásának politikai alapját a proletáriátus diktatúrája adja, ez vezeti és irányítja ezt a folyamatot. A régi nemzeteket a szocializmus szellemében formálja át. Ennek az átalakító tevékenységnek folyamán a burzsoá nemzetek összes elemei teljes vagy részleges változáson mennek át. A nemzet egyik legfontosabb ismérve a gazdasági élet közössége. A kapitalizmus fejlődése, a munkamegosztás, a közlekedés fejlődése, stb. belső gazdasági kapcsolatot teremtett, amely a nemzet egyes részeit egy egészbe fogja össze. A burzsoá nemzetek esetében ezt a gazdasági kapcsolatot a kapitalista magántulajdonon alapuló termelési viszonyok révén érik el, melyeket a fölé-és alárendeltségi viszony jellemez. Érthető, hogy a nemzetek szocialista átala-