Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH É-i CSÁNYI 29 terek.5 9 Ez tehát Jellasichnak ürügyül többé nem szolgálhat. A ház ki fogja jelenteni, amit adni, engedni a horvátoknak kész, amivel tartozik jog szerint, biztosítja nemzetiségöket (— eredetileg »függetlenségüket« volt írva — ) jogaikat, szabadságaikat.«6 0 A rendeletet Csányi azonnal kézhezvétele után, 13-án este 9 órakor, átküldte Teleki Ádámnak, az utóirathoz hozzáfűzte, hogy azt lojálisnak, hazafiasnak találta. Kérte Telekit, hogy ha »eljárásában ezen bizonyosan váratlan nyilatkozat valami lényeges változást okozna« (— mit én legforróbban óhajtok — tette hozzá —) úgy azt azonnal tudassa vele. Teleki válasza rövid volt : mivel a minisztérium lemondott és semmiféle törvényes kormány nincs, a tisztikarral egyct5itésben úgy határozott, hogy Jellasics ellen nem tesz ellenséges lépést, mert ez esküjük ellen volna.6 1 A válságos szeptember 14-i napról, amely döntően befolyásolta a Jellasics elleni harc, és ezzel az egész önvédelmi háború sorsát, Csányi hosszú levélben számolt be a miniszterelnöknek. A Teleki végzetes taitalmú levele után Csányi" azonnal hozzá sietett, hogy elhatározásának megváltoztatására bírja, Ekkor már a kezében volt Batthyány szeptember 13-án kelt rendelete, amelyben ez tudatta újabb miniszterelnöki megbízatásáról s megparancsolta neki, hogy kormánybiztosi tisztet a haza érdekében továbbra is tartsa meg, álljon ellent az ellenségnek, túlerő esetén pedig Veszprém irányában vonuljon vissza.62 »Rám nézve lelkileg, tsstileg leverőleg hatott azon biztos meggyőződés — írta Csányi a tárgyalások után Batthyánynak — miszerint a sír széléhez erőltetett hazánknak szakadatlan fáradalmaimmal, küzdelmeimmel sem sikerült használni.« Elmondta, hogyan hitegette Teleki azzal, hogy beljebb csalják a támadókat, csatákkal fárasztják, népfelkeléssel gyengítik majd, és végül a főváros közelében döntő csapást mérnek rá. »És imé, mi történt : a jeles nevű ember akkor, amikor a hazának reá iszonyatos veszélyében legnagyobb szüksége volt, védelmi szándok helyett saját és tiszti kara, mellyhez én a huszárokat nem számlálom, nevében kinyilatkoztatta, hogy ő Jellasich ellen harcolni nem fog, kivel őt egy eskü köti ; ezen lélekleverő hűtlenséget Jellachichnak tudtára adta, kijelentvén, hogy ő közömbös állását a sorkatonasággal az úttól elvonulva teendi. JeJlachich a neutralitátt úgy ajánlotta elfogadni, ha gr. Teleki Stájerországba Regedébe vonuland ; ezt ugyan ő nem teszi, de Keszthelytől balra számára a helységek kijelölésére és az élelmezésre nézve intézkedésre hívott fel, miben midőn én nehézségeket nyilvánítottam, kijelentette, hogy ha élelmezésről nem gondoskodok, kész átmenni Jellachich táborába.« »Nem képzelhető a keserű érzet — folytatta Csányi — melly engemet illy reménytelen gonosznak hallására megragadott, szóval ismételve és hivatalosan írásban is felszóllítám őt, hogy terveitől álljon el, de ő makacsul megmaradt nyilatkozatánál ; így már most, minthogy őt kényszeríteni iszonyatos következmény nélkül képes nem vagyok, tűrnöm 59 A levél befejezése és az utóirat megírása közötti órákban zajlott ugyanis le a képviselőház ülése, amelyen nyilvánosságra került, hogy a nádor Batthyányi új minisztérium alakításával bízta meg ; ezzel ismét Batthyány kezébe került az irányítás ós megszűnt az ideiglenes állapot, amelyben Kossuth ós Szemere, mint le nem mondott miniszterek intézkedtek. A betörés hírét Szemere ekkor még nem tudja, Csányi tudósítása csak az esti ódákban, az este 8 órakor kezdődött ülés alatt érkezett meg. 60 A Telekinek és Csányinak címzett rendeletet és Csányi szept. 13-án este 9 órakor kelt kísérőlevelét 1. OL. Csányi-iratok 1274. rakt. sz. 61 A keltezetlen, de valószínűleg szept. 14-én reggel kelt levelet 1. a Csányi-iratok 1274. rakt.sz. kötegében. 68 Az utasítás fogalmazványát I. OL. 1848-as miniszterelnökség 601. sz.
