Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
630 BARTA ISTVAlt kell, hogy ezen ember a bomlásnak indult hazának védő soraiból kiállott.« Csak a két ágyúüteget szerette volna Csányi elvenni Telekitől, de erőszakra nem gondolhatott, mivel csak két gyengén felszerelt honvédzászlóaljra és a fehervári önkéntesekre számíthatott feltétlenül s egyébként sem szívesen vállalta volna a katonai lázadás felidézésének felelősségét. »Minthogy gr. Teleki vezérőrnagy úr Méltóságodat sem ismeri el törvényes ministernek — kérte Csányi Batthyányt — méltóztassék a lehető legnagyobb gyorsasággal a makacs megátalkodót nádori és haditanácsi paranccsal kötelességére visszautasítani ; ha Jellachicli előre nyomul, pedig előre nyomulni kéntelen, mert egy vidék seregeit népzsarolás nélkül nem táplálhatja, úgy hat osztály huszárunk, két osztály gyalogságunk és két ágyútelepünk a szükség legkomolyabb óráiban elveszve lenne.« »Nyugtalan aggodalommal nézek a holnapi nap reggelének elébe — fejeződött be a levél — amikor Jellachichnak engedelmessége vagy engedetlensége tudomásomra jövend, az ágyúktól fájdalmasan veszek búcsút, a sorkatonaságra azonban felszólításokkal igyekezendek hatni.«63 Csányi levele szeptember 15-én a késő délutáni órákban érkezett meg a fővárosba és leírhatatlan hatást gyakorolt mind a közvéleményre, mind a képviselőházra. A képviselőház már reggel óta rövid szünetekkel ülésezett s az úrbéri kártalanítás hosszúra nyúló vitáját többször is megszakította a minisztérium megalakításának és a védelmi intézkedéseknek a kérdése. Batthyány — még Csányi újabb tudósításának kézhezvétele előtt — ismertette Teleki Ádámhoz intézett rendeletét, amelyben megparancsolta neki, hogy — »egy talpalatnyi magyar földet védetlen Jellachichnak át ne engedjen,« ha pedig nem akar engedelmeskedni, úgy azonnal adja át a főparancsnokságot a főtisztek közül egy olyannak, »ki hazája földét megvédeni, első legszentebb kötelességének ismeri«. A rendelet másolatát Csányinak is megküldte a miniszterelnök.64 Az esti órákban futótűzként terjedt el Pesten Teleki árulásának híre és a képviselőház este 8 órai ülésének kezdetére óriási, zajongó tömeg jeler.t meg a tanácskozás színhelye körül. Csányi levelének ismertetése után a további fejlemények irányítását Kossuth ragacta magához : hatalmas beszédet mondott, amelyben Csányi támogatására három erélyes kormánybiztos kiküldetését javasolta a táborba Asztalos Pál, Bónis Sámuel és Perczel Móricz személyében, indítványozta, hogy kérjék fel a nádort a hadsereg vezérktánek átvételére s megtette az első lépéseket a Honvédelmi Bizottmány élctrehívására. A ház a javaslatokat magáévá tette, a nádorral még az ülés alatt, küldöttek útján megtörtént a megállapodás s elhatározták a Honvédelmi Bizcttmány tagjainak megválasztását is.65 Az ülés hallgatósága és a sajtó révén másnap már széltében ismeretessé vált Teleki árulása és a veszedelem nagysága, de ismeretesekké váltak a Kossuth által kezdeményezett intézkedések is. A főváros népe lázasan készült az ellenség fogadására, a miniszterelnök általános népfelkelésre hívta fel a Dunántúl népét, fokozódtak az erőfeszítések a meglévő erők megfelelő összevonására és a harcrakész népből új erők terem-63 A nagyfontosságú, sokat keresett levél eredetijét nem ismerjük ; tartalmát abból a hiteles másolatból ismertetjük, amelyet Csányi kérésére Batthyány szept. 19-én küldött vissza. (Mellékelve a 688. sz. miniszterelnöki levélhez a Csányi-iratok-1274. rakt. sz. csomójában.) 64 A Csányinak küldött 612. sz. miniszterelnöki rendelettel a Telekihez intézett rendelet másolatával 1. OL. Csányi-iratok 1274. rakt. sz. 65 A képviselőház szept. 15-i üléseinek leírását 1. a Közlöny szept. 17-i számában.
