Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
628 BAB.TA ISTVÁN Kossuth már a Teleki által Pestre küldött futár megérkezése és Csányi első, szeptember 9-i jelentésének vétele után, szeptember 10-én intézkedett : a nádor nevében, minisztertársaival egyetértésben rendeletet fogalmazott Telekihez és Csányihoz, amelyben a nádor a szeptember 4-i királyi kéziratot hamisnak jelentette ki és megparancsolta a címzetteknek, hogy »Magyarország földjét az ellenséges megtámadás ellen rendelkezésökre álló minden seregekkel lépésről lépésre védelmezzék s a betörő ellenséget előnyomulásában minden kitelhető erővel és vigyázattal akadályozzák, feltartóztassák és háborítsák addig is, míg több erő fog azon vidékek ótalmára kirendeltethetni.«57 Közben Csányi is folytatta erőfeszítéseit, hogy a nyiltan még színt vallani nem akaró Telekit helytállásra birja, egyidejűleg mindent megtett, hogy a magyar érzelmű sorkatonaság tisztikarát megnyerje a fegyveres ellenállásnak és hogy a megyékben a népfelkelés talpraállítását elősegítse. Fáradozásai azonban ekkor még nem jártak sikerrel. Szeptember 11-én bekövetkezett, amitől Csányi már napok óta tartott : Jellasics csapatai átlépték a Drávát. Csányi ezt az eseményt azonnal jelentette a miniszterelnöknek és hozzátette, hogy a magyar sereg visszavonulóban van és a sereg vezérére egyáltalán nem lehet számítani.5 8 Csányi jelentése még nem érkezett meg Pestre, amikor Kossuth és Szemere újabb, hosszú tudósításban számoltak be neki a szeptember 11-i nagyfontosságú eseményekről. Elmondták benne, hogy a minisztérium lemondott, s ők ketten látják el a minisztérium teendőit addig, míg az új minisztérium meg nem alakul. A tudósítás részletes rendelkezéseket tartalmazott arra vonatkozólag is, hogy Jellasicscsal szemben milyen magatartást tanúsítson a sereg. »Miután megverni őt nem igen van erőnk — így szólt ez utasítás — s megveretni magunkat politikai okoknál fogva nem szabad, ott hol ő jövend át, a sereget felállítsák ellenében. Első sorban a sorkatonaság álland, mellyben bízni lehet, hogy át nem tér. Jellasich nem lő, mi sem. Ekkor visszatérésre szólítsák fel . . . Ha ekképen nem engedi magát feltaitóztatni s kijelenti, hogy fegyverrel utat csinál magának és megtámadó állásba helyhezi magát : bocsátani fogják, mint egy engedetlen katonai csapatot. Felelőssé teszik mindenért, ami ebből következik s táborának is megmagyarázzák, mi az, amit elkftvetni szándékoznak. De óvakodjanak, hogy le ne fegyvereztessenek csalfán, ezért seregünk nagyobb részét oldalt állítsák s akképpen, hogy a nemzetőrökkel s a felkelendő néppel hátul maradván a körülményekhez képest munkálkodhassanak, szükséghez képest mejtámadólag is . . . Segedelmet is kapnak . . . Itt jelenleg csend van és hisszük, marad csend és rend. Hogy Jellasich éppen védtelenül ne találja Budapestet, fogunk intézkedni.« A már kész rendeletre szeptember 12-én délután három órakor Szemere sajátkezűleg vezette rá utóiratként a következőket : »Vettük legutolsó jelertéseiket a proclamatiókkal, miket Jellasich osztogat. Ha Jellasichnak a beütésre ok a mostani minkterium, tudatjuk Önökkel, hogy pár óra múlva alulírottak is megszűntek lenni minis-67 A rendelet fogalmazványa Stullernek, Kossuth titkárának a kezeírása : Kossuth Szemerének küldte át, hogy kézjegyével és a nádor aláírásával ellátva továbbítsa Teleki futára, Almásy György útján. (ÓL'. 1848-as belügym.. ein. 900. sz.) Kossuth kísérőirata a pénzügyminisztériumi iktatókönyv 2081. számát viseli. 5fi Csányi jelentésének szövege nemismeret.es, Batthyány a szept. 12-i esti ülésben olvasta fel a képviselőházban, valószínűleg ezért nem került iktatásra és nem tették be a miniszterelnökség iratai közé._(V. ö. Közlöny, 1848 szept. 14. sz.)
