Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

I. V. SZTÁLIN A SZOVJETUNIÓ SZOCIALISTA NEMZETEINEK KIALAKULÁSÁRÓL IÏS FEJLŐDÉSÉRŐL 57 gozása, amelyekkel a proletárdiktatúra megteremtése után a nemzeti kérdést megoldották. Az ő irányítása alatt történt meg az azelőtt szétszórt népeknek egy nemzeti egységbe való egyesítése. Az ő nevéhez fűződik a szocialista nemzetek nemzeti alapon álló államiságának kifejlesztése és ezen államiság formáinak megalapozása. A szovjet népek közt fennálló egyenlőtlenség felszámolásában és a proletár internacionalizmus eszméjének megerősítésében kiemelkedő jelentősége volt Sztálin elvtárs X. és XII. pártkongresszuson tartott beszédének. Sztálin elvtárs e beszédei meghatározták a párt és a szovjet állam cselekvési programját a nemzeteknek a szocializmus szellemében történő átalakítására. Sztálin elvtárs »A keleti népek egyetemének politikai feladatai« című beszédében, az SzK(b)P XVI. kongresszusán tartott beszámolójában szilárdan megalapozta a népek kulturális fejlődésének kérdését a proletáriátus diktatúrájának időszakában. I. V. Sztálin beszédei, — amelyekben kifejtette a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúra fejlődésének problémáit, — kimagasló szerepet játszottak a szocialista nemzetek szellemi arculatát megváltoztató szovjet kultúrforradalom megvalósításában. A Bolsevik Párt, amely engesztelhetetlen harcot folytatott a burzsoá nacionalisták, trockisták, buharinisták és a marxizmus egyéb ellenségei ellen, rendületlenül a lenini-sztálini nemzeti politikát követte. A Szovjetuniónak a szocializmustól a kommunizmusig vezető történelmi fejlődési szakaszában Sztálin elvtárs vezetése alatt a szocialista nemzetek példátlan gazdasági és kulturális fejlődésen mennek át. • Országunk ideológiai és politikai életében hatalmas jelentőségű esemény Sztálin elvtárs 1950-ben megjelent munkája, a »Marxizmus és nyelvtudomány«. I. V. Sztálin pbben a zseniális művében továbbfejleszti a marxista-leninista filozófiát, elsősorban a történelmi materializmus kérdéseit. Kifejti a marxizmus álláspontját az alap és felépítmény kérdésében, rámutat a nyelvnek a többi társadalmi jelenség körében elfoglalt sajátos helyzetére, hangsúlyozza, hogy a kultúra tartalmára nézve a társadalom minden új fejlődési szakaszával megváltozik. Rámutat arra, hogy a szocialista kultúra nemzeti formáit a továbbiakban is minden eszközzel fejleszteni kell, kiemeli, hogy a közös nyelv egyike mind a burzsoft, mind a szocialista nemzetek négy fő ismérvének. E kérdés sztálini kidolgozása nagyszerű hozzájárulás a nemzeti kérdés marxista-leninista elméletének továbbfejlesztéséhez. A nagy Sztálin alkotó munkája a nemzeti kérdés területén egyre világosabban áll előttünk. A Szovjetunió szocialista népei élő bizonyságai a nemzeti és gyarmati kérdésről szóló zseniális sztálini tanításnak. Ennek a Bolsevik Párt által gyakorlatilag megvalósított tanításnak hatalmas forradalmasító jelentősége van. Az imperialistáknak és uszályhordozóiknak, — bármilyen eszközhöz is folyamodnak, — nem sikerül feltart'óztatniok a burzsoá nemzetek szocialista nemzetekké való forradalmi átalakulásának kérlelhetetlen történelmi folyamatát. * A proletárforradalom győzelme, a proletárdiktatúra megszilárdulása; a kizsákmányoló osztályok megdöntése megváltoztatta Oroszország fejlődésének történelmi útját. A kapitalista rendszer szocialista rendszerré való forradalmi átalakulásának folyamata az Októberi Forradalommal kezdődött. Üj korszak kezdődik ekkor Oroszországban mind a nemzetek, mind pedig a nemzetek egvmásközti viszonyai történetében.