Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

I. у. SZTÁLIN A SZOVJETUNIÓ SZOCIALISTA NEMZETEINEK KIALAKULÁSÁRÓL ÉS FEJLŐDÉSÉRŐL írta: V. K. KOZLOV. (Voproszi Foloszofii 1951. 2. RZ.) I. V. Sztálin alkotó módon gazdagította és továbbfejlesztette a marxizmus tudományát és azt az új korszaknak, az imperializmus és proletárforradalmak korának, a szocializmus győzelmének és országunkban a kommunizmus építésének viszonyaira alkalmazta. Sztálin elvtárs miközben továbbfejlesztette a marxizmus-leninizmus elméletét, megteremtette a nemzetigyarmati kérdés teljes, szilárdan felépített tanát. A nemzeti kérdés mindig Sztálin elvtárs figyelmének középpontjában állott és áll továbbra is. I. V. Sztálin már 1904-ben »Hogyan fogja fel a szociáldemokrácia a nemzeti kérsdét?« c. cikkében, amelynek hatalmas jelentősége volt a leninizmus nemzeti kérdésre vonatkozó ideológiájának és politikájának megalapozásában — mint a nemzeti kérdés nagy teoretikusa lépett fel, mint aki mesterien kezeli a marxista dialektikus módszert. 1913-ban írta meg »Marxizmus és nemzeti kérdés« című zseniális művét, amelyben gondosan és alaposan kidolgozta a burzsoá nemzetek keletkezésének tudományos elméletét s élesen és nagy erővel »állított szembe.. .két módszert, két programot, két világnézetet a nemzeti kérdésben : a II. Internacionáléét és a leninizmusét«.1 A Lenin és Sztálin által kidolgozott marxista nömzetelmélet lehetővé teszi, hogy helyesen fogjuk fel a nemzetek keletkezésének és fejlődésének folyamatát. Ez az elmélet döntő jelentőségű a forradalmi párt következetesen internacionalista nemzeti politikájának kialakításában. I. V. Sztálin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szerepét és jelentőségét, valamint a Szovjetunió szocialista építésének a nemzeti kérdés megoldására vonatkozó tapasztalatait általánosítva a »Nemzeti kérdés és leninizmus« című 1929-ben írt művében a marxista irodalomban elsőként alapozta meg elméletileg a szocialista nemzetek tanát. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy az Októberi Forradalom véget vetett a kapitalizmusnak, és ezzel együtt a burzsoá nemzeteknek, a burzsoá korszak szükséges termékeinek is, és új, szocialista nemzeteket hívott életre, amelyek valódi, népi-nemzeti egységbe forrtak össze. Sztálin elvtárs nevéhez fűződik országunkban a szocialista nemzetek kialakulásának egész folyamata. Az Októberi Forradalom győzelme után I. V. Sztálin a párt és a szovjet állam nemzeti politikájának kimagasló vezetőjeként lép fel. 1923-ig Sztálin elvtárs állt a Nemzetiségi Ügyek Népbiztosságának élén. Sztálin elvtárs volt az, aki a szovjet hatalomnak a nemzetek felszabadítását meghirdető, első történelmi jelentőségű dokumentumait kidolgozta. Az ő nevéhez fűződik azoknak az eszközöknek és módszereknek kidol-1 Sztálin. — Rövid életrajz, 50. o.