Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
622 „ BARTA ISTVÁN Láttuk már fentebb a kossuthi programm egyik legfőbb pontjáért, a közteherviselésért Deák oldalán folytatott harcát s annak bukását. Csányi azonban nem nyugodott bele a bukásba s az első kínálkozó alkalommal lelkesen ragadta meg az adó elvállalása melletti agitációnak azt a formáját, amelyet Bezerédy és Kossuth kezdeményeztek. Az 1845 márc. 3-i megyegyűlés elé nyilatkozatot nyújtott be, amelyben 200 zalai birtokossal együtt birtokai után önként vállalta a háziadót.23 Büszkén számol be erről is Kossuthnak, úgy érzi, hogy sikerült ezzel helyreállítani a zalai ellenzék becsületét az ország előtt, de tudja azt is, hogy a kormány a jól bevált fegyverrel, a bocskoros nemesek mozgósításával fog harcolni ellenük. »Mi — írja fentebb idézett márc. 10-i levelében, közvetlenül az akció végrehajtása után Kossuthnak — kik a közterhek viselésének elvállalásával talán gr. Széchenyi István várakozását is túlhaladó nagyobb szerű példát mutattunk, számot tarthatunk arra, hogy bizonyos életkérdéseknél az adó szónak hatalmas ereje a tömegeknél ellenünk fog használtatni, de ha Isten segít és kapcsunk meg nem szakad, a pokol hatalmával is képesek vagyunk jelen állásunknál fogva dacolni.« A zalai ellenzék Deák és Csányi vezetése alatt valóban dacolni tudott a »pokol hatalmával« s a következő országgyűlésen már szerepelt a követi utasítások között a közteherviselés. Hogy az adófizetés vállalásának kérdése mennyire központi helyet foglalt el Csányi agitációs tevékenységében, arra jó bizonyíték, hogy hátrahagyott irataiban, a rengeteg apró-cseprő, változatos tárgyú történeti, földrajzi, statisztikai stb. jegyzet között egy hosszú, sajátkezű értekezés is szerepel a »Magyarok adómentességé«-ről.24 Az 1843/44-i országgyűlés tapasztalatai alapjáff kezdte meg a kormány az adminisztrátori rendszer széles alapokon való kiépítését azzal a céllal, hogy a következő országgyűlésig magukban a megyékben törje meg az ellenzéket és az alsó táblán is kormánypárti többséget hozzon létre. A törvénytelen rendszer elleni országos akció élén Kossuth állott, aki elsősorban Pest megye gyűlésein hallatta tiltakozó szavát. Az új rendszer jelentőségét és rendeltetését Csányi Kossuthhoz hasonlóan helyesen ismerte fel. »A kormány eljárásából a főispánok és helyettesek kinevezése érdemében azt tartom—írta Kossuthnak—hogy mi egy új időszaknak küszöbén állunk. Az eddigi kinevezésekből következtetni lehet, sőt következtetni kell, hogy az mindenütt ollyan főispánokat és helyetteseket állítand fel, kik. képesek a megyékben a kormány érdekében minden áron túlnyomó erejű pártot alakítani.« Zalában a kormány ekkor már elmozdította az ellenzék által kedvelt Batthyány Imre főispánt ; »helyetteséről eddig mit sem tudunk — írja Csányi — ha valami zavargót tolnak nyakunkra, azzal igyekezendünk a gazdag díjt megérdemeltetni.«25 ígéretét hamarosan van alkalma tettekre váltani. Már május 26-án ő elnököl az ellenzéki konferencián, amely a közben kinevezett adminisztrátor, Festetich Leó gróf ellen késhegyig menő harcot hirdet. Deák ekkor még le tudja szerelni a készülő akciót és az adminisztrátor székfoglalása nagyobb zavar nélkül megtörténhet, a következő, aug. 18-i tisztújító közgyűlésen azonban kitör a vihar. Az adminisztrátor katonai fedezet mellett akarja a választást tartani, Csányi ezt törvénytelenségnek bélyegzi és olyan gorombaságokat vág az adminisztrátor fejéhez, hogy az a titkos jelentés szerint kékült-zöldült azok hallatára.2 0 23 V. ö. Informationsprotocolle, márc. 28-i ülés. 24 L. OL. Csányi-iratok 1282. rakt. sz. 26 A Kossuthhoz írt 1845 márc. 10-i levélben írja ezt Csányi. (L. fentebb.) 26 ». . . wiederholt die Farbe wechselte«. Informationsprotocolle, 1845 szept. 3-i ülés.
