Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH É-i CSÁNYI 603 Ettől kezdve a zalai megyegyűlésekről szóló titkos jelentések minden alkalommal megemlékeznek Csányi heves támadásairól az adminisztrátori rendszer ellen : egyik esetben a honti visszaélések adnak rá alkalmat, máskor Pest megye körirata az adminisztrátor törvényszéki elnöklése ellen, máskor ismét az a Csányi által előterjesztett és elfogadott javaslat, hogy a megyei törvényszéknek nem-nemes ülnökei is lehessenek. Megkapja a magáét minden alkalommal a kormány is, sőt az uralkodóházra is félreérthetetlen célzásokat tesz időnként a szónok, annyira, hogy megintést, elnöki rosszalást is kap ; néha még Deák is túlerősnek találja Csányi beszédeit.2 7 Kossuth a negyvenes évek elejétől egyre fokozódó harcot vív a horvát mozgalmak ellen s Csányi egyike azoknak, akiktől ebben a harcban a legtöbb támogatást kapja, sőt éppen Csányi az, aki figyelmét még 1842 januárjában erre a kérdésre irányította. Csányi megyéje szomszédos Horvátországgal, első kézből kapja az értesüléseket az illir párt tevékenységéről s értesüléseit azonnal közli Kossuthtal, aki a Pesti Hirlap hasábjain nemcsak a Csányi megyegyűlési harcairól szóló tudósításoknak ad helyet, hanem leközli Csányi vezércikkét is az »illir veszedelemről.2 « Csányi nem vette tudomásul a horvát mozgalom alapjában haladó jellegét, de azt az oldalát felismerte, hogy az udvar a horvát nemzeti mozgalmat a magyar mozgalom ellen akarja felhasználni. »Most az illir párt separatiora dolgozik — írja már 1845 márciusában Kossuthnak — s egy a bánhoz intézett elnöki levélből úgy látszik, hogy a kormánynál is pártolásra számíthatnak. Én mindezeket egy messzebb elágazó célzatnak tulajdonítom«.2' Csányi irányította azt a harcot is, amely — a szomszédos megyékkel egyetértésben — a megyei közvélemény segítségével, az uralkodóhoz küldött feliratok formájában folyt a horvátországi magyar nemesség érdekében s amelynek eredményeképpen Zala megye az 1847 őszén megnyílt országgyűlésre elvállalta Zágráb megye panaszának képviseletét. Ez a kapcsolat volt az egyik oka annak, hogy Kossuth 1848 tavaszán, Jellasics mozgalmának fenyegető erősödésekor Csányit küldte királyi biztosként a határ védelmére gyülekező katonai erőkhöz. »Mi ketten valánk a horvát ügyben a nemzet Cassandrái« — írta Kossuth 1848 nyarán Csányinak, amikor a horvát betörés már a küszöbön állott.30 Valóban, Csányi ebben a kérdésben is kezdettől Kossuth politikájának támasza, később pedig feltétlen végrehajtója volt. Nehéz lenne a kossuthi reformprogrammnak olyan részletét találni, amelynek hatása valamiképpen ne mutatkoznék meg Csányi megyei politikai agitációjában is. Nem nehéz pl. Kossuth közvetlen hatását felismerni abban a megyegyűlési beszédében, amelyben azzal biztatja nemes társait az adó elvállalására, hogy »addig engedjünk, amíg engedélyünk nagyszerű szeretetet bizonyít, addig engedjünk, amíg engedélyünkkel hálát, köszönetet gerjeszthetünk« s hogy »mielőtt a szükség ideje beáll«, »szabad akaratból, szeretettel« osszák meg a néppel terheit, mert a nép csak így fogja tovább is vezetőjének elismerni a nemességet. A Pesti Hirlap termékenyítő hatása mutatkozik 27 Lásd különösen az 1845 aug. 18-i, nov. 10-i, 1846 máre. 2-i, jún. 17-i, szept. 14-i, nov. 9-i közgyűlésekről szóló jelentéseket. (Informationsprotocolle, 1845 szept. 3-i, nov. 29-i, 1846 márc. 3-i, júl. 7-i, okt. 5-i, nov. 28-i, ülések.) 28 A megyegyűlési tudósításokat 1. a Pesti Hirlap 1842 jan. 23-i és aug. 21-i számában, a vezércikket a szept. 22-i számban. 29 A többször idézett 1845 márc. 10-i levélben. 30 Kossuth Csányihoz intézett, aug. 31-i levelében. (L. OL. Csányi-iratok 1274. rakt. ez.) 7 Századok a—4.
