Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
598 BARTA ISTVÁN Kossuth azonban nem csüggedt. Az országgyűlés lefolyásából azt a fontos taktikai tapasztalatot szűrte le, hogy a reformok megvalósítása törvényhozási úton még leküzdhetetlen akadályokba ütközik, az érdekegyesítésért folyó küzdelmet társadalmi térre kell tehát átvinni s a széles néprétegek ébredező öntudatát kell felhasználni a politikai téren fennálló akadályok leküzdésére. Az országgyűlés utolsó heteiben à reform barátainak segítségével életrehívta a Védegyletet s azonnal széleskörű agitációt kezdett a magyar földön teljesen újsz'erű vállalkozás népszerűsítésére. »Az associatio eszméjében kell keresnünk az üdvöt, ha van még számunkra üdv« — írta Csányinak egy alább ismertetendő levelében. A kossuthi érdekegyesítési terv hű tükre volt a Védegylet alapszabályait tartalmazó könyvecske, amelyben a »középponti igazgató választmány« tagjai között grófok, nagybirtokosok, országgyűlési követek mellett nagy számmal voltak értelmiségiek és polgárok : ügyvédek, hók, gyárosok, nagykereskedők, kocsigyártó, szabómesterek, vargák, asztalos puskaműves stb.15 Az országgyűlésről hazatérő követek viszik magukkal Kossuth aláírási íveit a megyékbe, Zalába is visz néhányat Kerkápoly, személy szerint Deáknak és Csányinak ís. Deákék azonban már a felszólítások megérkezése előtt, a Pozsonyból kiinduló kezdeményezés hírére munkába álltak, amit annál könnyebben tehettek, mivel Csányi — Bezerédy tolnai példáját követve — már a második éve buzgólkodott Zalában helyi jellegű mozgalom szervezésén.1 6 Mindketten feismerték azt, hogy az új vállalkozás, helyesen megvalósítva, az érdekegyesítés fontos eszköze lehet, olyan mozgalom, amelynek keretében, a hazai ipar előmozdításán keresztül a nemesség mellett a polgárság, az értelmiség, sőt a parasztság politikai aktivizálását is hathatósan elő lehet mozdítani. Deák még a leküldött ívek kézhezvétele előtt, 1844 dec.7-én tudósította Kossuthot, hogy Egerszegen már ezernél több aláíró van, hogy a megyében öt központot .akarnak szervezni, hogy Kanizsán Csányi, aki a legfáradhatatlanabb valamennyi szervező között, már az alakuló gyűlést is megtartotta.17 Csányit a nagyszabású terv valóban egy csapásra kiragadta átmeneti vísszavonultságából. Még kézhez sem vette Kossuth felkérését, amikor — mint a nagykanizsai fiók igazgatója — már munkájának első eredményéiről tudósíthatta Kossuthot. »Jóra törekvő derék ifjúságunk kívánaténak engedve kiléptem újra a sikra — írta dec. 8.-án Kossuthnak — és ezentúl amig erőm,egészségem engedi, jóllehet csend és nyugalom az elem, mi után kifáradtan vágyom, a közdolgokban azon biztos reménnyel ismét részt veendek, hogy levelemet átadó jeles barátom Csuzy Pál vezérlete alatt álló ifjú nëmzedék Zalánk szellemét többé elbukni nem engedendi«. Kiderül az is a levélből, hogy a Védegylet eszméje valósággal forrongásba hozta a zalai ellenzéket s hogy az első lelkesedés hangulatában nagy tervek születtek. »Egünkön derű mutatkozik, intézkedésünket Ön bizonyosan örömmel fogja hallani, mert az nemcsak megyénk jövendője alapítására szolgál biztosítékul, de magában foglalván az associationak eszméjét, egykor az egészre nézve dús eredményű lehet«. A levél ezután a nehéz problémák egész sorát veti fel s rámutat mindjárt a legfontosabb akadályra, a versenytárstól félő osztrák tőke gáncsvetéseire. 15 Az Országos Védegyesület alapszabályai. Kiadva Pozsonyban 1844 szept. 18-án, 16 Még 1843 január 8-án írta Pestre Deáknak : »Bezerédy Pistának üzenem hogy tolnai védegylet bennünk utánzókat nyere. . . közgyűlésünk napjáig hihetőleg aláírottaink száma ezerre felnyőlend.« (OL. Csányi-iratok 1282. rakt. sz.) 17 OL. Vörös Antal-gyüjt. 84. sz.
