Századok – 1952

Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593

596 BARTA ISTVÁN amelyek Csányi levelezését és egyéb iratait tartalmazzák a negyvenes évekből ; összesűrítve mutatják ezek az iratok a termelési viszonyoknak azt a megoldhatatlan válságát, amelynek fojtogató hullámai között fuldoklik az egész magyar nemesi társadalom. Váltóügyek, felmondott adósságlevelek, meghiúsult hitelszerzési kísérletek, adásvételi szerződések, fizetési felszólítások, végrehajtások, csődök tükröződnek ezeknek a leveleknek a tömegéből.8

Csányi vállaira nemcsak a saját eladósodott birtokának a gondjai nehezednek ; 1837 óta gyámja és vagyonkezelője Schmidegg József gróf árvájának, Kálmánnak s a gyámoltalan özvegy zilált pénzügyei szinte egyetlen órára sem hagynak nyugtot neki. A terjedelmes grófi birtokokon már a tulajdonos halálakor 121.000 forint adósság volt s ez az összeg Csányi erőfeszítése ellenére is évről-évre csak növekedett ; egyízben, 1842 végén, amikor a grófné már a csőd előtt állott, maga Kossuth is résztvett egy 70.000 forintos kölcsön megszerzésében. »Drága lesz a kölcsön, — írta Záborszky Alajos Csányinak — de ígérem, hogy sem Kossuth, sem én jutalomra számot nem tartunk.«9 Ilyen hitelszerző útjai adtak valószínűleg alkalmat Kossuth és Csányi első személyes találkozásaira is. Mi sem lehet jellemzőbb az elmondottakra, mint az, hogy Csányi 1848 februárját és márciusát is azért tölti Pesten, hogy saját maga és néhány megbízója számára birtokeladás útján pénzt, illetőleg kölcsönöket szerezzen ; így lesz a szereplőjévé a március 15-i forradalomnak és az arra következő hetek mozgalmas eseményeinek.1

0 Ezrek és ezrek küzdenek hasonló bajokkal a birtokos nemesség soraiban, de azoknak a száma már kevesebb, akik a feudális termelési viszonyok zsákutcájából a kivezető utat ugyanott keresik, ahol Csányi. Ez a kivezető út Csányi számára a kossuthi programm, amelyet kibontakozása első lépéseitől lelkesen tesz magáévá és amelynek részletekben való kidolgozásához maga is hozzájárul azokkal együtt, akik a haladás élenjáró harcosaiként a megyei központokban és egyéb őrhelyeken a Pesti Hirlap kitűnő leveleíőgárdáját alkották. 1841 január elején, az új sajtóorgánum első számainak megjelenése idején Pesten tartózkodott, nem lehetetlen, hogy ekkor történt első személyes találkozása is Kossuthtal. Talán már ekkor kézhez kapta azt a körlevelet, amelyben Kossuth felszólította, hogy »közcélú dolgozatában nagybecsű közremunkálásával« segítse. »A socialis javítások nagy kérdéseinek minden oldalróli megvitatására nyit szabad tért Feuilletonunk — olvashatta Csányi a felszólításban — de sikert csak úgy remélhetünk, ha lelkes honfitársaink e socialis nagy kérdések, statusgazdaság, nemzetiség, tudományok, művészet, földmívelés, ipar s hasonlók köréből közredolgozásukkal, érett bölcseségük gazdag gyümölcsével támogatnak. Erre kérjük meg önt a közügynek nevében. Fő lapunkra nézve hitelességgel párosult gyors közlés mindenek előtt, amit óhajtunk, mert amannak hiánya pletykatárrá teszi a hírlapot, emennek hiánya óság bélyegét üti rá«. A törvényhatósági élet eseményeit, a megyegyűlések határozatait, a viták összefoglalását szerette volna Kossuth elsősorban levelezőitől kapni, de felhívta a figyelmüket a büntető bíróság statisztikájára, a háziadó kivetésére és felhasználására, a dolgozóházakra, a katonatartás t erheire, örökváltsági esetekre, népnevelésre, magyarosításra, út- és hídépítési 8 Csányi 1848 előtti iratanyagát 1. OL. Csányi-iratok 1282. 1283. rakt. sz. 9 Záborszky levele Csányinak 1842 dec. 24. I. h. 1243. rakt. sz. 10

V. ö. Batthyány Károly grófhoz intézett leveleivel. (Közli Borbély Oy. a Magyar Paizs c. zalaegerszegi lap 1914. óvf. 28. számában.)