Századok – 1952

Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593

KOSSUTH ÉS CSÁNYI I Zala vármegye 1837 május 29-i közgyűlésének tárgysorozatán olyan tárgyak szerepeltek, amelyek már hetek óta izgalomban tartották a megye nemesi közvéleményét. Az izgalom oka országos jelentőségű esemény volt : a kormány még a hónap elején elfogatta és börtönbe záratta a Törvényhatósági Tudósítások bátorhangú szerkesztőjét, Kossuth Lajost s a megyéhez most érkezett meg Tolna és Somogy megyék átirata, amelyben a két megye, az ellenzéki közvélemény mozgósításának jól bevált eszközével, a megyék egymásközti levelezésének útján szólította fel Zala megyét, hogy az országos tiltakozáshoz csatlakozva emelje fel szavát a szólásszabadság durva megsértése ellen. Egyidejűleg került a gyűlés részvevői elé a bebörtönzött szerkesztő apjának, Kossuth Lászlónak a levele, amelyben fia elfogatásáról és a Tudósítások megszűntéről értesítette a megyét és pártfogást kért a kormány zsarnoki önkénye ellen. A zsúfolásig telt teremben, a feszülten figyelő hallgatóság előtt szinte természetes volt, hogy elsőnek a megye büszkesége, az elmúlt hosszú országgyűlésen az országos ellenzék legjobbjai közé emelkedett Deák Eerenc szóljon a kérdéshez. Deák szólt is, úgy, ahogyan azt tőle várták : komoly, higgadt szavakkal bélyegezte meg a kormány eljárását, tiltakozó feliratot javasolt az ügyben a királyhoz, ha pedig arra elutasító választ kapnának, úgy azt indítványozta, hogy megyei küldöttség menjen az udvarhoz és követelje a sérelem ügyében az országgyűlés összehívását. Deák után a megyei ellenzék radikális szárnyának vezére, Csányi László szólalt fel, egyetértett Deákkal, de elutasította Pest megyének azt a kezdeményezését, hogy Kossuth érdekében a nádor közvetítését kérjék ki, megvetéssel beszélt Őfenségéről, azt mondta, hogy valamennyi élőlény között a nádor iránt van a legkevesebb bizalommal, mert most is ő volt a kezdeményezője Kossuth letartóztatásának. A bátor szónok a hallgatóság zajos tetszése közben" vágta oda a rendreutasító főispánnak, hogy megmarad állítása mellett és vállal azért minden felelősséget.1 Kossuth ügye ettől kezdve — az ország legtöbb megyéjéhez hasonlóan — még sokáig a zalai megyegyűlések napirendjén maradt s a titkos megfigyelők ugyancsak feszélyezve érzik magukat, amikor Csányi indulatos kirohanásairól számolnak be megbízóiknak. Az augusztus 14-i ülésről azt jelentik, hogy Csányi minden mondatában előfordult a »zsarnok« szó, hogy a kormány által a magyaroknak kínált méregpohárról beszélt, hogy rövides véget jósolt a Szentszövetségnek, amelyben Ausztria bízik és fenyegetőzött, hogy a magyarok nem fogják a mostani törvénytelenségeket elfelejteni akkor, amikor a bajbajutott Ausztria 1 A megyegyűlésről Bécsbe küldött titkos jelentést 1. OL. Informationsprotocólle 1837 jún. 3-i ülés. A nádor szerepére Kossuth elfogatásával kapcsolatban 1. Kosáry D. előadását : Kossuth Lajos a reformkorban Bpest. 1945. 143. s köv. 1.