Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
594 BARTA ISTVÁN megint segítségért könyörög a »forión szeretett magyar nemzetnél«.2 Akírályhoz; intézett feliratra rövidesen megérkezett a dorgáló, elutasító válasz s a szeptember 26-i közgyűlésen ismét Deák mondta meg róla elsőnek a véleményét. Utána újból Csányi következett, »fülsértő gúnnyal beszélt i kormányról«, azt mondta, hogy a Kossuth bebörtönzéséhez hasonló esetek »még a legvérszomjasabb zsarnokok alatt sem fordulnak elő, nemhogy az emberséges 19. században«. Főbenjáró hitványságnak (Erzspitzbüberey) nevezte a kormány eljárását, de kijelentette, hogy a bátrakat az erőszak és a fenyegetés nem rettentheti vissza és éppen ezért el kell mennie a küldöttségnek és követelnie kell az országgyűlés összehívását.3 A bátor kiállások eredménye az lett, hogy Csányi -nak is — Wesselényihez, Balogh Jánoshoz, Kossuthhoz és az ifjakhoz hasonlóan — felségsértési pert akasztottak a nyakába s csak a megye erélyes felirata valamint a vallomást tévő barátok helytállása mentette meg a bebörtönzéstől.4 Csányi László nem ennek a harcnak a folyamán került először kapcsolatba azzal a férfiúval, akivel később az jgletét kötötte össze s akinek az ügyéért, a magyar haladás, a magyar függetlenség ügyéért egy tucatnyi év leforgása után az önkéntes halált is vállalta. Már előbb bizonyára ő is azok sorába tartozott, akik az Országgyűlési Tudósítások hasábjairól ismerkedtek meg a nemzeti reformprogramul első, csírázó gondolataival ; a Törvényhatósági Tudósításoknak ugyancsak lelkes olvasója volt és az 1837 április 24-i részleges megyegyűlésen egyike volt azoknak, akik Kossuth lapjának pártfogásba vételét kívánták a megyétől a kormány üldözéseivel szemben.5 Sőt egyízben alkalma volt arra is, hogy bécsi értesülései alapján figyelmeztesse Kossuthot az ellene készülő kormányakcióra.6 Azonban Kossuthot ez a harc tette jelképpé a nemzet haladó elemei előtt, ekkor vált világossá végérvényesen, hogy Kossuth és Bécs harca a haladás és a reakció harca s azok, akik korábban még csak a jó ügynek kijáró rokonszenvtől indíttatva istápolták az ismeretlenség homályából felbukkanó zempléni fiskálist, ekkor jöttek rá végleg, hogy Kossuth nem csupán egy a jó ügy előmozdítói közül, hanem sokkal több annál: elhivatott vezér, aki mindenkinél jobban ismeri a nemzet szükségleteit, aki h vatott arra, hogy hangot is adjon ezeknek a szükségleteknek s akiben megvan az erő és bátorság arra, hogy a hatalommal szemben a harcot is vállalja a nemzeti követelésekért. Csányi bátor kiállása Kossuth mellett ugyanazokból az indítékokból fakadt, amelyek a Kossuthért folyó, országos méretű harcot mozgatták ; Kossuth neve ettől kezdve Csányi számára is az emberi haladásért, a politikai szabadságért, a reakcióval, az idegen elnyomással szemben vívott harc zászlaját jelentette. Kapcsolata Kossuthtal személyessé vált, amikor a nemzet sürgető követelése' 1840-ben megnyitotta Kossuth börtönének ajtaját 1 Informationsprotocolle, 1837 szept. 2-i ülés. 3 U. o. 1837 okt. 7-i ülés. 4 V. ö. Eissen Gy.: Csányi László pályája. Arad, 1917. 11. s köv. 1. — Eissen a kiadott anyag és a korábban az aradi múzeumban volt Csányi-iratok alapján írta meg Csányi életrajzának vázlatát. A dualizmuskori történetfelfogásnak megfelelően azonban — nem törődve saját anyagának tanúbizonyságával sem — Csányit már az első lapokon Széchenyi követőjének s a Kossuth-féle radikalizmus ellenségének tünteti fel (9. 1.) s munkája végén is azt .Jiangsúlyozza, hogy »a Széchenyi és Deák-féle eszméknek volt a zászlóvivője.« (78. 1.) 6 Informationsprotocolle, 1837 jún. 3-i ülés. 6 Vörös Antal írja feljegyzéseiben, hogy amikor a bécsi titkos kabinetben elhatározták Kossuth letartóztatását, ez akkor éppen Bécsben tartózkodó Csányi Hardegg gróf mostohafia révén tudomást szerzett a döntésről és levélben értesíteni akarta Kossuthot, a levél azonban a rendőrség kezére került. (OL. Vörös A.-gyűjt. 1706/146. sz.)
