Századok – 1952

Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509

592 SZABŐ ISTVÁN különbség nélkül kiterjesztő törvényeknek«.38 0 Tudjuk, hogy a magyar jobbágy­felszabadításnak sok hiányossága volt s ezek igen hamar ki is ütköztek. Mégis 1848 márciusában kiszabadult parasztnépünk a feudális jobbágy­rendszerből s ha valaki, valóban Kossuth mutathatott önérzettel a törvényekre: »a föld szabad, a jobbágyság el van törölve s a nemzet tizenöt millió polgárt nyert«.331 A nyolcvanéves Kossuth száműzetésében azzal adott számot lelki­ismeretének,33 2 hogy a jobbágyságot fel kellett szabadítani, mert a népet nemzetté kellett tenni, hogy Magyarország önálló lehessen ; mert a jobbágyi állapot Damoclés-kard volt hazánk felett, eszköz volt a bécsi udvar kezében s ha a jobbágyot Bécsben szabadítják fel, »Magyarországnak örökre vége van« ; mert az ország gazdasági érdekei követelték, hiszen »rabszolgakény­szermunkával lehet pyramisokat építeni, de nemzetet vagyonossá tenni soha. Szemem előtt állott az, hogy a feudalizmus korunkba többé nem illik bele. És szemem előtt állott az igazság tekintete a nép iránt . . . a földfelszabadítás teljességgel nem volt elhamarkodott, mind politi­kailag, mind közgazdászatilag parancsoló, sürgető szükség volt. A körül­mények kedveztek a maximum kivitelének s én megragadtam az alkalmat, hogy a félmillió nemesből állott nemzet tizenhárommillió főnyi nemzetté legyen s annak a beláthatatlan átokkal terhes állapotnak, mely nép s nemesség közt elválasztó falat húzott s melyet a hatalom mindig felhasz­nálhatott, egyszeismindenkoria vége legyen. Hát nem a lelkesedés mámo­rának szülöttje volt az, még kevésbbé elhamarkodás, hanem rég kitűzött cél, komolyan átgondolt terv, melynek kivitele éveken keresztül készült elő.«133 Mintha az agg Kossuth — talán csak önmagával vitázva már — véde­kezni óhajtott volna az elhamarkodás valaminő szemrehányásával szemben : a magyar nép tudatában sohasem szorult igazolásra! Mintha Kossuth csupán a márciusi forradalmi alkalom megragadására óhajtotta volna a magyar jobbágyfelszabadításban őt megillető szerepét szorítani. Láttuk, hogy ez a szerep jóval több volt, de akkor kétségtelenül a pillanat megragadásán mult e nagy kérdés sorsa. Az alkalom Kossuth géniuszából nem múlt el felhasználat­lanul : így született meg a jobbágyfelszabadítás történeti műve s így nyilat­kozott meg a műben az igazi történeti személyiség. SZABÓ ISTVAN 360 Tóth Lőrinc: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai. Bud. Szemle 1893. évf. 25. k. 36. 1. 361 Degré látogatása alkalmával történt : Kossuth egy csomagra — a törvény előkészítésének irataira — ütve tette ezt a kijelentést. Degré Alajos : Visszaemlékezéseim. II. kiad. 14. 1. 362 Vizsgálódásunkat az 1848. évi jobbágytörvények megalkotásával lezárjuk a törvények Kossuthnak a jobbágyság felszabadításáért folytatott küzdelmét a való­ságban is lezárták. Tudjuk, hogy az 1848. évi magyar jobbágyfelszabadításnak számos fogyatkozása volt s mindjárt 1848 tavaszán és nyarán a parasztok forrongásai ország­szerte mutattak a megoldásra váró kérdésekre. Itt csak röviden utalhatunk arra, hogy Kossuth álláspontja a törvények megalkotása után döntő előhaladást már nem tett, azért sem, mert Kossuth 1848/49-ben az önvédelmi küzdelem alatt az igények és panaszok kielégítésének a felfüggesztését kívánta. 363 Lukinich Imre i. m. Századok 1927. évf. 227-229. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents