Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 591 a francia forradalom radikális tényezőihez hasonló erők nem tudták a magyar jobbágyfelszabadítást tovább fejleszteni. Az 1848. évi magyar forradalom születésének és sikerének megvoltak a tárgyi feltételei, de mégis elválaszthatatlan lett Kossuthtól. A márciusi törvények mindenki más előtt Kossuth műve. Az úrbéri törvények tető alá hozását fejtegetve, a részletek tanulmányunkban talán el is takarták kissé az alaptényt : elsősorban Kossuth alakította azt azzal a hatalommal, melyet a forradalom adott. Ami történt, azt nem személyek teremtették önmagukból, azonban a történelem minden tárgyi adottság mellett mult azon is, hogy lesz-e, aki a kellő pillanatban és a kellő erő nyomásával megragadja az alkalmakat. Kossuth élt az alkalommal, a megfelelő időben cselekedett s kifejezést tudott adni kora törekvéseinek. A politikáját követni nem tudó Pálffy János szerint »megnyilatkozást adott azon érzületnek, mely millió kebelben szunnyadóit, de soha ki nem aludt«.349 Az országgyűlés krónikása szerint Kossuth egész lélekkel függött minden eseményen, nem szalasztott el egyetlen percet sem használatlanul, az országgyűlés »argusi szeme« volt.35 0 A márciusi forradalom fellelkesítette, a bécsi és pesti cselekvésre késztette. Saját vallomása szerint állása az országgyűlésen március 14-e óta egészen más volt, mint azelőtt. »A kivételes befolyás, melyet a dolgok menetére gyakorolnom a körülmények megengedtek, azon naptól számítható«.351 Széchenyi március 21-én írta egyik levelében : Kossuth dirigál, Batthyány kormányoz.35 2 Jellemző a tekintélyéle, hogy a borsodi követ a március 23-i úrbéri vitában csak annyit adott elő, hogy Kossuth minden szavát politikai szentírásnak tartja, ezért a kérdést a minisztériumra bízza.35 3 Kortársai — nem is éppen politikai barátai — sokszor talán már aránytalan hangsúllyal is írták : az 1848. évi törvényalkotás egy ember érdeme, Kossuthé, ő fogta fel a forradalmak jelentőségét,35 1 az 1847/48. évi korszakos átalakulást össze fogja kötni a történelem Kossuth nevével, aki azt 1848-ban megindította,3 *5 a magyar forradalmat ő maga csinálta.353 Március 22-én levélben Pozsonyból írták, hogy Kossuth »mennydörgő« szavára összeomlott az alkotmány temploma,35 7 az addig konzervatív Hont megye március 27-én-Kossuthnak országos megadományoztatása iránt hozott indítványt, mert annyit tett Magyarország békés átalakulás útján való újjáteremtéséért a különféle érdekek kiegyenlítéséért.35 s Pázmándy Dénes faluról írta április derekán Kossuthnak, hogy naponként jönnek hozzá a faluból az emberek s »felvilágosíttatván örömkönnyek között távoznak, nevedet nincs ember, ki ne ismerné«.359 Gróf Batthyány Kázmér is azt látta, hogy »a nép rajongó lelkesüléssel viseltetett a férfiú iránt, ki legnagyobb előmozdítója volt a jobbágyszolgálatokat eltörlő s a politikai jogokat minden osztályra 349 Pálfy János: Magyarországi és erdélyi urak. Kolozsvár, 1929.11. k. 82. 1. 350 Vahot Imre i. m. 16. 1. 351 Kossuth Lajos visszaemlékezései, közölte Viszota Gyula i. m. (Széchenyi vitája Kossuthtal) II. k. 1051. 1. 352 Majláth Béla i. m. III. к. 604. 1. 353 Bükk Zsigmond, Budapesti Hiradó, 1848 márc. 25. (795. sz.) 354 Pulszky Ferenc i. m. I. k. 307. 1. 355 Deák Fereijc kijelentése 1867-ben. Gracza György: Kossuth Lajos élete és működése. Bpest, 1893. 65. 1. 356 Pálfy János i. m. II. k. 81. 1. 357 V. Waldapfel Eszter i. m. 140. 1. 358 Székely József: Kossuth fogsága és Pestvármegye rendei. Bpest, 1895. 77. 1. 369 V. Waldapfel Eszter i. m. 205. 1.
