Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 587 faizás kérdéseiről s ez törvénnyé is lett. Ugyancsak törvényt hoztak — a már szentesítésre felterjesztett javaslat pótlásaként — az úriszékek pereiről, a megváltakozott községekre nézve pedig a kárpótlási javaslathoz fűztek pontot arról, hogy az ilyen ügyekben a kormány fog igazság és méltányosság szerint intézkedni. Az úrbériséggel kapcsolatos bhtokok haszonbérleteire nézve nem kívántak intézkedni, minthogy ezt — helyes felismeréssel — végül is magánjogi kérdésnek nyilvánították.3 ' Ezzel el is készült az országgyűlésnek valamennyi javaslata, melyek az úrbériség megszüntetéséről az 1848. évi törvények közé kerültek. Amikor azonban Madarász László a kerületi ülésen az úrbériség megszüntetésével szemben az országban jelentkező ellenforradalomról szólt, a job bágy vívmányokkal szemben egy másik ponton is megmozdult már az ellentámadás : a bécsi udvarban. Az úrbériség megszüntetéséről március 19-én felterjesztett törvényjavaslatot a király, biztatva a nádor elodázó javaslatától is, szentesítés helyett visszaküldte az országgyűlésnek. A királyi leirat, az elvet elfogadva, helytelenítette az úrbéri tartozások azonnali megszüntetését, ami erejéből vetkeztetné ki azt az osztályt, amely most a »törvény hozatalával is oly ritka nagylelkűséggel áldozik« és elfogadhatatlannak tartotta a kincstári fekvő javaknak a kárpótlás fedezetéül váló lekötését. Ezért a király azt kívánta, hogy vegyék a javaslatot »bővebb tanácskozásba«.341 A bécsi udvarban jól tudták, hogjr a törvényjavaslatot Pozsonyban »ijjedelemből« szavazták meg s felocsúdva az első megrázkódtatásból, az időnyerés politikájához folyamodtak. A javaslattal március 28-án együtt érkezett vissza Poszonyba a felelős magyar minisztériumról szóló törvényjavaslat is, melytől az udvar az állami önállóság feltételeinek lényeges megcsonkítását kívánta a pénz- és hadügyek terén. A bécsi taktikára felzúgott a március 15-e óta tovább erjedő pesti forradalom vihara. Ügy látszott, hogy az esetleg engedékeny kormánnyal szemben Pest magához ragadja még a kormányt is. A harag áradatát elsősorban az állami önállóság elalkudásának bécsi kísérlete indította fel. De nem kisebb ellenállásba ütközött a másik kísérlet sem az úrbériség terén. Az úrbériség eltörlése terén annál kevésbbé lehetett már alkuról szó, mert Batthyány miniszterelnök és az egyes követek a március 18-i úrbéri javaslatot siettek szétküldeni, a népnek kihirdetni s így a bécsi kormányt befejezett tények elé állítani.34 -' A pozsonyi országgyűlés ilyen módon mintegy a parasztok felkelésével biztosította be a javaslatokat Az országban felzendülő orkán erejére 340 Szentkirályi Mór által készített javaslat az összesítésről, legelőelkülönítésről, faizásról, az úriszékről, a megváltakozott községekről : az 1847/48. évi országgyűlés irományai 109, 120, 128. sz. (116, 120, 123, 136. 1.) ; a kérdések tárgyalása : Pesti Hirlap, 1848 márc. 30. (14. sz.) ; Budapesti Hiradó, 1848 márc. 25, 28, 29. (795, 797, 798. sz.); Karok naplója 192—195. 1. ; Főrendi napló 442, 446. 1. ; a törvénytárban a X. és XI. t. cikkek s a XII. t. cikk 9. §-a. Kossuth felszólalásai külön is : Barta István i. m. 691 — 694. 1. — A Tarnóczy-javaslat Széchenyi által történt összetépósóről még Viszota Oyula i. m. (Széchenyi vitája Kossuthtal II. k.) CCXL. 1. ; Hőké Lajos: A pozsonyi országgyűlés. Hazánk VI. évf. 429. 1. 341 Károlyi Árpád i. m. 35-52, 216 — 225. 1. 342 Batthyány miniszterelnök március 23-án kiadott körleveléhez mellékelte a közteherviselésről, az úrbériség és a papi tized eltörléséről felterjesztett törvényjavaslatok szövegét, meghagyva a törvényhatóságok vezetőinek, hogy azt nyomassák, osszák ki és magyarázzák meg a népnek a béke fenntartása céljából. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bpest, 1951. 251 — 252. 1. Egyes követek — a körlevelet megelőzve — külön is megküldték megyéiknek a javaslatokat. L. V. Waldapfel Eszter i. m. 128. 161. 1. ; Deák Imre i. m. 49. 1. 6 Szűzadok 3—i.
