Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
578 SZABÓ I ST VAX jól jellemzi azt a kénytelénséget, amellyel az eseményeket még az ellenzéki táborban is sokan fogadták. Amikor tehát az országgyűlés a Batthyány Lajos miniszterelnökségét és az átalakulás elrendezésének igéretét hozó küldöttség visszatérése után március 18-án munkához látott s a közteherviselés törvényjavaslatának vita nélkül történt elfogadása után az úrbér kérdését paraszt-mozgalmakról szállongó hírek között kezébe vette, mögötte volt már egy elvi határozat, melyben az alsó tábla az úrbériség megszüntetését állami kárpótlással kimondta és országszerte hirdették már a magyar nemzet kívánságait kifejező 12 pontot, melyek között az egyik lakonikusan az úrbéri viszonyok megszüntetését tartalmazta. A pesti pont nem szólt az állami kárpótlásról, így radikálisabb volt az alsó tábla elvi határozatánál, viszont mégis nyitva hagyta a kérdést, mert kifejezetten nem tagadta meg a kárpótlást. A követek a 18-án reggel 8 órakor megnyitott kerületi, majd országos üléseken Kossuth javaslatára személy szerint egyenlő szavazatot biztosítottak a megyei, városi, kerületi (jászkun, hajdú) és káptalani követeknek, hogy a táblán senki se tekintse magát »bármely osztály vagy testület« képviselőjének, hanem csak »honfi«-nak. Ezzel tulajdonképpen feloldották a követeket az utasítás alól, mintegy a polgári parlamentek útjaira lépve. Egyúttal Kossuth javaslatára újabb nyilatkozat kiadását határozták el az országgyűlés teendői felől. A nyilatkozatban kijelentették, hogy az országgyűlést nem tartják hivatottnak a szükséges törvények részletes kidolgozására és megállapítására. Minden kérdést, amely a képviseleti rendszer alapjainak meghatározásán túl nem kíván rögtöni intézkedést az ország belbékéjének és a nemzeti szabadságnak biztosítása végett, az összehívandó képviseleti országgyűlésnek engedtek át. Hat kérdést tartottak még ezen az országgyűlésen elintézendőnek. Ezek között »az úrbéri viszonyoknak a magánbirtokosokra nézve közállományi kárpótlás mellett megszüntetését«/'09 A valóságban utóbb mégis sok egyébre is. sor került az országgyűlésen, mely Kossuth javaslatának megfelelően valóban reggeltől az éjféli órákig ülésezett. Sokszor órák, sőt ülés közben percek alatt születtek meg a törvényjavaslatok vagy módosítások. Nem volt idő gondos mérlegelő-fontolgató munkára, így olykor az elfogadott törvényjavaslatokhoz utána kiegészítést vagy elvi határozatban magyarázatot kellett fűzni. A főrendi és alsó tábla egyszerre ülésezett s az ítélőmesterek hordták az »üzeneteket az egyik tábláról a másikra. Az alsó tábla ülései szaggatottak voltak : ha elfogadtak egf javaslatot a kerületi ülésben, ez az elnöklő személynököt és a királyi táblának a jegyzőkönyvet vezető tagjait a terembe kérve átalakult országos üléssé, innen átvitték az üzenetet a főrendekhez s az országos ismét kerületi üléssé alakulva más kérdést vett elő, de ha a főrendek válaszüzenetet küldtek, azt vették elő s az ügynek újból a kerületi és országos ülések állomásait kellett megjárni. Március 18-án, miután a kerületi ülésben előbb Kossuthnak az országgyűlés teendőire és munkarendjére vonatkozó javaslatát, majd a közteherviselésről szóló törvényjavaslatot elfogadták, Szentkirályi Mór, aki az országgyűlésen az úrbéri törvényjavaslatok szövegezője volt, beterjesztette az úrbériség megszüntetéséről készített törvényjavaslatot. A kerületi ülés — miközben az említett követi nyilatkozat szövegének elfogadása végett átalakult országos üléssé — az esti órákban végzett a törvényjavaslattal. Ekkor 308 A nyilatkozat szövege Pap Dénes i. m. I. k. 22 — 25. 1. ; Barta István i. m. 668-669. 1.
