Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 579 ismét országos ülésnek kellett következnie. Miután a törvényjavaslatot itt elfogadták, este 8 órakor azonnali ülésre összehívták a fó'rendi táblát s minthogy a főrendeknek a papi tized eltörlése tekintetében üzenni valójuk volt, a javaslat rögtön visszakerült az alsó tábla kerületi, majd országos ülésébe s újabb üzenetváltás után éjféltájban ért véget a magyar jobbágyságot eltörlő nevezetes ülés. Másnap, 19-én a törvényjavaslat szövegét »elegyes« ülésben hagyományos szokás szerint bemutatták, hitelesítették, felirattal látták el, megpecsételték és elküldték a királynak.310 Szentkirályi javaslatát csak az országgyűlés által rajta már elvégzett módosításokkal ismerjük.E1 1 Ügy látszik, hogy nem tartalmazott többet az úrbéri tartozások megszüntetésének és az állami kárpótlás elvének kimondásánál. Az alsó tábla kerületi ülésének vitájában ugyanis a felszólalók a földesúri bíróság megszüntetésének, a törvény kihirdetés napján való életbeléptetésének kimondását, a földesúri kárpótlás főbb elveinek a meghatározását,312 a legelőelkülönítések és-összesítések rendezését kívánták. Az »úrbéri« szolgáltatások megjelölését is módosítani kívánták »úrbéri és úrbérpótló szerződések alapján nyújtott szolgáltatások«-ra s természetesen ez a kiegészítés nem érintette a »majorsági« jobbágyok szerződéses tömegét, akiknek szerződése nem úrbérpótló volt. Az alsó táblán az említett nyilatkozat közbejött országos iilésbeni tárgyalása után délután %5-kor vették újból elő a kerületi ülésben a kérdést s Szentkirályi az előző felszólalásokat részben figyelembe vevő új javaslat szövegét mutatta be. Úgy látszik most került a javaslatba a nevezetes kifejezés »a nemzeti közbecsület védpajzsá«-ról, amely alá helyezték a földesúri kárpótlást. Szentkirályi, aki ezt a kifejezést a francia provizórikus kormány 1848 március 7-i nyilatkozatából vette át,513 hangoztatta most, hogy a nemzet becsületénél szentebb kezesség nem lehet, »bízva egy felelős magyar mii#/tériumra, melynek a nemzet parancsol s melyet a populáris mozgalom, bármennyire szárnyalja is túl a most uralkodó eszméket, annyira el nem ragadhat, hogy az elfogadott kötelességet teljesítse.« A birtokosoknak Lónyay Menyhért beregi követ egy más vonatkozásban valóban kézzelfogható megnyugtatást javasolt : az úrbériséggel összekapcsolt birtokon fekvő betáblázott adósságok bizonyos idő alatt felmondhatok ne legyenek. A moratórium-indítványt, mely a nemesi birtok eladósodottsága és az úrbéri jövedelem váratlan kiesése miatt valóban indokolt volt, egyhangúlag elfogadták. Kossuth, aki eddig a tárgyalásban, mely különben kicsinyes kérdések körül forgott, nem szólalt fel, most a nemességet a nagy fordulójánál ismét szükségesnek tartotta megnyugtatni : a magyar nemességet a népi érdekek kiegyenlítése, a jogok közlése s teljes törvény előtti egyenlőség behozatala mellett olyannak tekinti, melyet erejéből kivetkeztetni a hazára nézve káros volna, szeretné még a kármentesítést is az országgyűlésben kidolgozni »azon osztály javára, mely a magyar nemzetiségnek hű védője s az alkotmányosság bármi tökéletlen rongyainak megtartója volt.« 310 Az országgyűlés tárgyalási módjáról, külön is az úrbériség megszüntetéséről szóló javaslat tárgyalásáról Ohyczy Kálmán — akkor személynöki itélőmester — visszaemlékezései: Kónyi Manó í. m. (Deák Ferenc beszédei II. kiad.) 234 — 235. 1. 311 Az 1847/48. évi országgyűlés irományai 63. sz. 82 — 83. 1. ; Pesti Hirlap, 1848 márc. 21. (5. sz.) 312 A kármentesítés főbb elveit még ez országgyűlésben meg kell állapítani, nyugtassuk meg a másik részt is, a jövő országgyűlés már különböző elemekből áll össze — mondta Babarczy Antal Csongrád megyei konzervatív követ. 313 Károlyi Árpád i. m. 36. 1.
