Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 577 ban szolgált tisztek által a kaszaforgatás rettenetes harci mesterségében begyakoroltatik, miszerint Kossuth parancsára bárhol helyet álljon«.300 Báró Fiáth Ferenc 30.000 emberről tudott, akikkel »diktaturá«-t akartak Pesten csinálni.30 1 Pestről március 16-án levélben irták, hogy Rákos mezején népgyűlés lesz, innen fognak az országba szétmenni az izgatók s a következményekről senki sem állhat jót, »mert a népet senki sem tartóztathatja meg majd attól, hogy fel ne lázadjon«.302 Egyébként a rákosi gyülekezés hírétől Bécsben is ijedeztek. Báró Ambrózy Lajos emlékirataiban olvashatjuk, hogy Lajos főherceg Ambrózy előtt néptömegektől riadozott, melyek a Rákost már ellepték.30 3 Pozsonyban tehát a pesti 15-i események híre után sokan jutottak arra a meggyőződésre, hogy legyen »concessio«, különben lesz »revolutio«.301 így volt értesülve a külföldi szemlélő is. Március 22-én ugyanis az angol Blackwell .azt foglalta jelentésébe, hogy a felső tábla ellentmondás nélkül fogadja el az alsó tábla javaslatait, mert az arisztokraták úgy látszik, kissé megijedtek.808 István nádor-főherceg március 19-én bécsi telegrammjában maga is azzal számol be az úrbért megszüntető törvényjavaslat előző napi tárgyalásáról, hogy »az első ijjedelemben« ment keresztül0 8 s a különben ellenzéki gróf Pálffy József a törvényjavaslatról annak tárgyalása során a főrendi tábla ülésén jelentette ki, hogy a törvénycikk hozatalára leginkább az szolgáltatott okot, mert a karok és rendek zavarok kiütésétől félnek.307 Az alsó táblán pedig március 23-án az ősiség kapcsán Deák Ferenc világította meg, hogy az úrbériség eltörlése tekintetében az európai körülmények határoztak : »Franciaországban megingott a trón, Németország általános mozgalomban van s minden visszhangra és rokonszenvre talált Ausztriában és nálunk is. A törvényhozó test tehát, igen helyesen, azt hitte, hogy itt minden halogatás veszélyes lehet, ily mozgalmak idején akár kormánynak, akár törvényhozásnak egyéb feladata nem lehet, mint a mozgalmat vagy elnyomni vagy annak élére állani, a rendek nem érezvén magukat elég erősnek, hogy elnyomják, igen bölcsen tették, hogy élére állottak, mert ezáltal polgári háború kitörését gátolták«.308 Kossuth és hívei ugyan nyilván nem érezték a dilemmát, mert a forradalmat minden vagy-vagy nélkül irányítani és erejét a kitűzött feladatok győzelemhez juttatására alkalmazni óhajtották, Deák magyarázata azonban 300 Paskay Gyula i. m. 29. 1. 301 Báró Fiáth Ferenc i. ю. И. к. 94.1. 302 у Waldapfel Eszter i. m. 107. 1. A rákosi paraszttábor híre valószínűleg az akkor folyó pesti országos vásár róvón ós onnan eredt, hogy az Ellenzéki Kör még a 15-i fordulat előtt március 19-ére nagy népgyűlést hirdetett meg a rákosi mezőn. воз Wertheimer Ede: Báró Ambrózy Lajos kiadatlan emlékirataiból Bud. Szemle 1898. évf. 95. k. 28.1. — Szabó Ervin i. m. 201. 1. felveti a kérdést, hogy vájjon az ellenzék demokratikusabb elemeinek részük volt-e az ilyen hírek keltésében, de a kérdésre források hiányában nem tud választ adni. Egykorúak gondoltak arra, hogy tervszerű híreszteléssel lehet dolguk. így Jósika Sámuel erdélyi kancellár, aulikus bécsi konzervatív írja márc. 23-án levélben, hogy »a pesti ellenzéki kör híresztelte ugyan a pórnép lázadását, de a következés megmutatta, hogy ez csak stratagóma volt, melynek terrorismussára szükség volt«. Deák Imre: 1848. A szabadságharc története levelekben. Bpest, é. n. 39. 1. ; másnap azt írta, hogy Petőfi és mások a környékbeli parasztságot lázítják. U. o. 44. 1. 304 Pozsonyból március 17-én írt levélben. Abafi Lajos i. m. Hazánk IX. évf. 147.1. > зоб Bud- Szemle 1895. évf. 81. k. 230. 1. 306 Szőgyény-Marich László i. m. 216. 1. 307 Főrendi napló 342. 1. 308 Kónyi Manó i. m. (Deák Ferenc beszédei II. kiad.) 208. 1.
