Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 575 biztosítéka volt : a pesti forradalom. A forradalom kezdeményezői, a radikális értelmiség és a pesti nép28 7 március 15-én forradalmi megmozdulással magához ragadta a hatalmat s 12 pontban kihirdette a magyar nemzet kívánságait, ezek között 7. pontként »az úrbéri terhek megszüntetéséit. A pesti tömeg megmozdulásának már március eleje óta jelei Voltak. A 12 pontot az ifjúság vezetői Irinyi József indítványára még március 11-én megszövegezték, azokat március 12-én értekezleten, március 14-én pedig az Ellenzéki Kör termében népgyűlésen tárgyalták, így azok a győzelmes március 15-i forradalmi lépés előtt már szélesebb körben ismertek voltak.288 Március 15-én pedig a pesti forradalom alapokmányává lett, melyet ezután Pest nyomában lelkesedéssel fogadtak az »ország minden szegleteiben«28 9 s éppen az országos közvélemény alakításában volt leginkább hatása.290 A 15-én Pesten alakított közcsendi bizottmány heteken keresztül vezetője volt az ország népét magával ragadó mozgalomnak s a főváron és a vidék összefonódó forradalmi ereje hatalmas támaszt nyújtott Pozsonyban a hatalommal és a gátló erőkkel viaskodó Kossuthnak. Kossuth ugyan kezdettől fogva hangsúlyozta a rend szükségét a forradalomban s az országgyűlés illetékességét kifejezetten a pesti mozgalommal szemben is, mégis az alkotmányozó nemzetgyűlés jellegét felvevő utolsó rendi országgyűlésnek még lépten-nyomon nehézségekbe és előítéletekbe ütköző munkája március 15-étől kezdve e forradalmi erő nyomásával haladt előre. A pesti forradalom jelentőségét nem lehet alábecsülnünk az úrbériség megszüntetésének és a jobbágyság felszabadításának keresztülvitele szempontjából akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy az alsó tábla — mint láttuk — március 15-én reggel Pozsonyban már elvi határozatban kimondta az úrbéri viszonyoknak az egész országban egyszerre való megszüntetését. A törvényt még ezután kellett elkészíteni és megszavazni s a március 15-i fordulat nem tévesztette el hatását éppen a jobbágybirtok szabaddá tétele terén sok gátlással küzdő és ezért ilyen hatásokra nagyon rászoruló országgyűlési rendekre, elsősorban természetesen a nagybirtokos főrendekre, de az alsó táblán ülő követek jó részére sem. A pesti megmozdulásnak a március 18-ától sorozatosan tárgyalt úrbéri törvények meghozatalára gyakorolt hatásáról egykorúak, köztük az országgyűlés tagjai tesznek tanúságot. A konzervatív Somsicli Pál írta utólag, hogy március 17-én a bécsi küldöttséggel hazatérőben gróf Batthyány Lajos felszólította, hogy a pártoskodást félretéve, működjenek együtt a rend és közbéke érdekében, mert — fűzi hozzá Somsich — »az ellenzéki urak se voltak minden aggodalom nélkül, kivált a Pestről érkezett hamis vagy eltorzítva nagyított hírek folytán egészen megzavarodtak és, mint mondani szokás, fejüket vesztették.«291 A hírek annál nyugtalanítóbbak voltak, mert a pesti forradalomhoz a már évtizedek óta, de különösen is az 1846. évi galíciai parasztfelkelés óta félemlítő magyar parasztforradalom kísértete csatlakozott. Pozsonyból már március 12-én írták, hogy ott az a hír szállong, hogy Zemplén, Abaúj, Szepes és Ung megyék -287 Mód Aladár: Pártharcok és a kormány politikája 1848-49-ben. (Forradalom és szabadságharc 1848—1849.) Bpest, 1948. 21. 1. 288 Gracza György: 1848. március 16. Bpest, 1898; Fekete Sándor : A márciusi ifjúság. Bpest, 1951. 289 Vahot Imre i. m. 26. 1. 290 Vukovics. Sebő i. m. 66. 1. 291 Kónyi Manó i. m. (Deák Ferenc beszédei II. kiad) 203. 1.
