Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
574 SZABŐ ISTVÁN ilyen kategorikusan nem is szóltak — tudjuk : nem is szólhattak —, mert Kossuth előbb a »részbeni« állami kárpótlással, utóbb 1846-ban pedig a jobbágyság adóterhéből fizetendő kárpótlással kívánta volna a jobbágyság felszabadítását lebonyolítani, miután a nemesség ugyanannyi adóterhet átvett volna a maga »szűz« vállaira. Kossuth politikai rugalmasságára és lendületére vall, hogy mihelyt a harmincas években már elgondolt európai forradalom akaratlanul megnyitotta a cselekvés új lehetőségeit, nem habozott e lehetőségekkel élni. Kérdés : vágjon Szentkirályi Mór, a reformországgyűlések egyik vezetője, aki Kossuthban nemcsak Pest megyei követ-, hanem vetélytársát is tekinthette s februárban azok között az ellenzéki követek között volt, akik a kormány Kossuth megbuktatására irányuló tervéhez csatlakoztak, nem Kossuth lépésétől sarkalva, mintegy vele lépést tartandó jelentkezett-e javaslatával saját kezdeményeként szólásra ? Vagy talán Kossuth és az ellenzék vezérkara megbízásából állt a követek elé javaslatával, amely új volt és nem a tegnapi, miként Szentkirályi utalt is rá felszólalásában? A kérdésre nem tudunk pontos választ adni. Lázas rohamú órák voltak ezek, nem örökítették meg az események minden mozzanatát. Kossuth és Szentkirályi utóbb nem szóltak a kérdésről s így nem segítenek bennünket, hogy eloszlathassuk a homályt, amely a jobbágyság felszabadításának e döntő pillanatát fedi. Mégis azt kell valószínűnek tartanunk, hogy sem Kossuth, még kevésbbé Szentkirályi nagyhorderejű javaslata nem születhetett a rögtönzés percében. Szentkirályi nem is mint a követek egyike, hanem mint a törvényjavaslat elkészítésével megbízott kerületi jegyző állott fel szólásra, így annál kevésbbé tehető fel, hogy eredeti megbízásán messze túlmenően merőben egyéni indítvánnyal lépett volna elő. Egyenesen azt kell feltennünk, hogy indítványát Kossuth megbízásából adta elő. Tudjuk, hogy Kossuthnál naponta esténként értekezletek voltak az ellenzéki vezetők részvételével. A közteherviselésről és jobbágyfelszabadításról szólandó elvi határozatok gyors kieszközlésében március 14-én este a konferencián állapodhattak meg, éppen a már elhatározott követi nyilatkozat átgondolása kapcsán, hiszen a nyilvánosságnak szánt nyilatkozat ezek nélkül a nép előtt nagyon is csonka lett volna. Sőt arra lehet gondolni, hogy március 15-én reggel éppen a nyilatkozat kiegészítése, illetőleg a nagyjelentőségű elvi határozat meghozatala végett hívták össze kerületi ülésre a követeket, hiszen a követi nyilatkozatot 14-én elhatározták és ki is adhatták volna, az alsó tábla teljességének jóváhagyása nélkül.236 Végül is : a helyzet egyáltalában nem az volt, hogy Kossuth tudomása vagy éppen kezdeményezése nélkül fontos politikai lépések történhettek volna. Amikor tehát az alsó tábla március 18-án reggel 8 órakor megkezdte a közteherviselés, majd pedig mindjárt utána az úrbéri törvényjavaslat tárgyalását, az alsó táblának mindkettőre nézve volt már elvi határozata. Az elvi határozat azonban végül is csak az általánosság terén mozgott. Az ilyen elvi határozatokat a valóságba átültetni még mindig sokféleképpen lehetett . Esetleg mivoltukból alaposan ki lehetett azokat forgatni. Azonban március 18-án, éppen e két elsősorban népi kérdés lealkudhatatlanságának már újabb 286 Talán azért is írták a Szentkirályi által valószínűleg még 14-én megszövegezett nyilatkozat alá a 14-i keltet, mert akkor még nem gondoltak a szöveg bemutatására? Azután pedig feledékenységből ott maradt a dátum? A szövegbe mindenesetre utólag illeszthették be a közteherviselésről és az úrbériség megszüntetéséről hozott elvi határozatok szövegét : ezt a nyilatkozat szerkezete ma olvasva is valószínűsíti.
