Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
568 SZABÓ TSTVÁN és katonai csapatszállítások,25 9 a felsőausztriai és stíriai osztrák tartományokból parasztlázadás hírei érkeztek.26 0 Február végén pedig Pozsonyon az európai forradalmi tavasz első nagy sikerét, a francia forradalmat hirdető hírek áramlottak szét. Lajos Fülöp lemondását február 29-én, a forradalmi francia kormány megalakulását március 1-én tudták meg a városban.26 1 Míg a konzervatívok megdöbbentek, az ellenzékiek valósággal új életre keltek s az első hírekre kitűzték az alapkövetelést : független felelős kormányt Pozsonyba, hogy vele az országgyűlés minél gyorsabban megoldhassa a nemzet korszerű kérdéseit. A kormány besúgója szerint »az exaltált elmék« már március 1-én sem beszéltek másról, mint a liberalizmus diadaláról.262 Egymást érték az ellenzéki követi tanácskozások, most már a konzervatívokkal közösek is s március 3-án Kossuth elmondta híres beszédét a nemzet kívánságairól s előterjesztette felirati javaslatát. Kossuth »melegen folyó« beszédében263 először zendült meg az 1848. évi magyar forradalom hangja s Kossuth indítványának »mennyei szikrája« — miként Wesselényi írta — derítő, melegítő s tenyésztő fénnyé és lánggá vált ország- s országökszerte.-6' Kossuth beszédében a kormányzati rendszer teljes felszámolását s a polgári alkotmányosság megteremtését, mindezekhez független parlamenti kormány szervezését követelte.265 Az alsó tábla, végig sújtva rajta a forradalom szele, kerületi ülésében még március 3-án, országos ülésében pedig 4-én egyhangúlag magáévá tette az indítványt s ezzel kezdetét vette az országgyűlés új szakasza, melyben a forradalmi átalakítás munkáját kellett elvégezni. Az alsó tábla tulajdonképpen Kossuth hajráját vette át : ő mindjárt az első hírre március 1-én azt a reményét fejezte ki a kerületi ülésen, hogy az országgyűlés »a mindennapiság parányi politikájából, mely a mostani nagy dolgokkal összhangzásban nincs, a kornak s azon igények érzetére fog emelkedni, melyekkel az országgyűlés iránt a nemzet viseltetik.«266 Kossuth, aki február utolsó napjaiban — már a párizsi forradalom híre előtt — azzal a tervvel lépett elő, hogy kérjenek alkotmányt az osztrák örökös tartományok számára is,26 7 tisztában volt azokkal a lehetőségekkel, melyek a párizsi forradalomban a magyar politika s az ő nemzeti rendszerének valósítása számára megnyílnak s nem mulasztotta el azokat megragadni. Az úrbéri viszonyokból való kibontakozás nem tartozott az olyan kérdések közé, melyek a párisi forradalom hatására mindjárt gyors fejlődés iramát vették fel. Láttuk, hogy a főrendek február 3-án vitatták meg az alsó tábla üzenetét s február 10-én hitelesítették az alsó tábla nagyon mérsékelt üzenetét is mérsékelni kívánó válaszüzenetüket. Az ügy tehát az alsó táblán 259 Kéry Gyula i. m. 68. 1. ; Pulszky Ferenc i. m. I. k. 264. 1 ; Kovács Lajos: Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846—1848. Bpest, 188 II. k. 41. 1.; Kónyi Manó: Lónyay Menyhértnek 1847/8-i naplója. Bud. Szemle 1896. évf. 86. k. 23. I. 260 Kéry Gyula i. m. 90. 1. 261 V. Waldapfel Eszter i. m. 87. 1. 262 Barta István i. m. 615. 1. 263 »A beszéd melegen folyt ajkáról, minden szavában a hazaszeretet lehelt. Én exaltáltabb nyelven szólani Kossuthot nem hallottam.« Székely József: Az utolsó pozsonyi országgyűlés. A Vahot Imre által szerkesztett Országgyűlési Emlékben. Budapest, 1848. 23. 1. 264 Kossuth Lajoshoz 1848 márc. 23. Tört. Tár 1903. évf. 596. 1. 265 A beszéd Barta István i. m. 619—628. 1. ; Kossuth Lajos: Iratai XI. k. 124 — 137. 1. ; Karádfi és Ráthkay i. m. I. k. 68 — 77. 1. 260 Barta István i. m. 617. 1. 26 ' U. o. 53, 614. 1.
