Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 559 az összes szabad királyi városok is a nem-nemes kerületekkel (jászkun, hajdú kerület) együtt, viszont gyakorlatilag a városok és a kiváltságos kerületek követei igen megoszlottak pártállásra nézve a liberálisok és konzervatívok között. Végül egy megyeként, tehát két követtel szavazhattak az alsó táblán a kapcsolt részek : Horvátország.22 9 A horvát követek konzervatívok voltak. Végeredményben tehát Vahot Imrének körülbelül a közvéleményül tekinthető osztályozása alapján 45 ellenzéki magatartású képviselő szavazatával szemben 38 konzervatív állott.23 0 A két párt között a mérleg nyelvét tehát a 14—15 határozatlan pártállású s a 3 ismeretlen szavazó jelentette, pedig az alsó tábla után következett még a döntően konzervatív többségű főrendi tábla. Ez a kép nyilvánvalóan sok mindent megvilágít számunkra az országgyűlés huzavonái, sokszor inkább hátra-, mint előrelépései felől, magának Kossuthnak éppen az úrbéri viszonyokból való kibontakozása terén jelentkező hátralépései felől is. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a követek az alsó táblán nem egyéni pártállásuknak, hanem a kezükbe adc.tt utasításoknak megfelelően foglaltak állást. A múltban a megyék követeiket is utasításaikhoz választották meg. Éppen az 1847/48. évi országgyűlésen — az érlelődő idők jeleként — a követek, egyéni állásfoglalására már némi tér nyílt meg. Az utasítások valóban veszítettek merevségükből s nagyobb súlyt nyert a követ egyénisége. Ez magyarázza meg, hogy a kormánypárt és az ellenzék egy-egy kérdésnél külön küzdelmet vívott a szavazatokért s az eredmény rugalmasan alakult. így érthető meg, hogy Kossuth 1847 december 23-án a Partium visszacsatolásának kérdése kapcsán Wesselényinek azt írta, hogy az alsó tábla ellenzéke ugyan csak 21 voksot (t. i. megyét) számlál, de többje a kormánynak sincs, a »mi ezeken felül van, az határoz és inkább velünk tart, részint mert mi a kétséges elemek felhasználásához jobban értünk, részint mert individualitás tekintetében az oppositiónak 55 követje van s a kormánynak csak 45«.23i Kossuth annyira derűlátó volt e percben, hogy a karok és rendek termében egyenesen gazdának vélte pártját, hamarosan azonban kiderült, hogy az elvek és utasítások laza kötéseit a kormány is ki tudja használni. A követek pártállásának és egyéni állásfoglalásainak némely lehetősége mellett elsősorban mégis a követi utasításokba kell betekintenünk, amikor azt akarjuk megállapítani, hogy az örökváltság, az úrbéri viszonyokból való kibontakozás kérdése milyen jövőnek nézhetett elébe az országgyűlésen. A megyék követi utasításai között kiemelkedő tekintélyt élvezett már eddig is Pest megyéé. Az utasításban, mely döntő mértékben Kossuthtól, mint a kiküldött választmány tagjától eredt, az érdekben való egyesítés negyedik feltételeként adták elő az úrbéri javaslatot,23 2 elvként hangoztatva, hogy az örökváltságot valóságos közjogi kérdésnek tekintik s így azt a státus közbenjöttével országosan óhajtják eszközölni, a kármentesítést pedig a közteher-229 A három szlavóniai megye (Szerém, Pozsega, Verőce m.) a magyar megyék között foglalt helyett. 230 Vahot Imre: Az utolsó pozsonyi országgyűlés legtöbb tagjának jellemzése c. cikke a szerkesztésében kiadott Országgyűlési emlék c. kiadványban. Bpest, 1848. 45 — 57. 1. 231 Tört. Tár 1902. évf. 341. 1. 232 A választmány javaslatának közgyűlési vitája: Pesti Hirlap, 1847 szept. 10. (947. sz.) -г A követi utasítást közli Barta István i. m. 179—180. 1.
