Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 555 akik »a hon szegény polgáraitól kicsikart igazságtalan zsákmányt Londonban, Párisban, Rómában, Bécsben szép énekszóval elpazarolják.«198 A röpirat 1846 március-áprilisában jelenhetett meg. Ekkor azt jelentette a bécsi kormány besúgója, hogy Kossuth nem akar már tudni örökváltságról (t. i. egyáltalában »váltság«-ról), megszédítette az Antiúrbérváltságnak az a tétele, hogy a föld a parasztot illeti meg.1 9 Ez az állítás nem felelt meg a valóságnak, hiszen — mint láttuk — Kossuth ekkor írta a cenzúra által törölt cikkeit az úrbéri viszonyokból való kibontakozásról és új kárpótlási tervéről. Sőt 1846 július 28-i vezércikkében elutasítva az Antiúrbérváltság álláspontját arról is szólt, hogy tudakozódott az északnyugati határszélen, tehát a Galícia szomszédságában lakó »hiteles férfiak«-tól a hangulatról s úgy értesült, hogy »a kármentesítés nélkül puszta eltörlés eszméjének ugyan természetesen nem barátjai, a kárpótlással való országos váltság mellett azonban kedvezőleg nyilatkoznak«.200 Kossuth az érdekegyesítés elejtése nélkül nem is mérlegelhette a kárpótlás elejtésének gondolatát. Különben az Antiúrbérváltság meglehetősen egyedül is képviselte ezt a gondolatot.20 1 Egy különös könyvecske ugyan, szintén 1846-ban, azt javasolta, hogy földet — a kommunizmus ellenszereként — csak parasztok bírjanak, de viszont az úrbéri terhekről csak annyit tudott mondani, hogy ezek »megváltása« vétessék eszközlésbe.202 Táncsics Mihály, az 1845-ben írt említett újságcikkeken kívül az 1845/46-ban írt, de 1847-ben kiadott Hunnia függetlensége című munkájában is azt óhajtotta még, hogy a telket tőkének, az úrbéri tartozást kamatnak nyilvánítva, így a jobbágyokat egyszerre felszabadítva, bizzuk rájuk a tőkeadósság letisztázását.20 3 Viszont 1846-ban kiadott Népkönyvében már megközelítő állást foglalt el az Antiúrbérváltság Írójához : a földesurak engedjék el a váltságdíjat s ennek fejében kárpótlásul 3 évig nem tartoznának részt venni a közterhek viselésében.204 A földesúri kárpótlás eltörlésének adott kifejezést Táncsics a nyomtatásban csak 1848-ban napvilágra jutott Nép szava Isten szava c. munkájában is, melyet Kossuth Lajosnak ajánlott, hangoztatva, hogy az »ajkaidról varázserővel hangzó minden igédnek mi parasztok nyomatékot adunk«. Táncsics e munkájában azonban a lehetőségekhez képest fokozatait is felállította az úrbéri tartozások eltörlése módjainak : a váltságdíj eltörlése mellett szükség esetén helyet adott az országos kárpótlásnak is s a kárpótlásnak különféle módozatait — köztük ismét a telek tőkének nyilvánítását — adta elő.205 Ekkor Táncsics ment a legmesszebb a forradalmi megoldás útján, hangoztatta, hogy ha nem lesz országos kárpótlás vagy más segítség, ki fogják kiáltani, hogy váltságdíjat nem fizetnek. 198 Antiúrbérváltság 57, 62. 1. 199 Barta István i. m. 256. 1. 200 Kossuth Lajos: Iratai XlII. k. 478. I. 201 Wesselényi Kossuthoz 1846 május 6-án írt levelében nyilvánvalóan az Antiúrbérváltságról szólt, mondva, hogy röpirat jelent meg a föld s úrbéri tartozás egyszerre s ingyen való odaajándékozásáról. Wesselényi ostobaságnak nevezi ; »egyszerre ajtóstól hullni be a szobába, a különben is vesztéstől annyira félő nemességet ijjeszteni s ingerelni s a népet ily vágyak gerjesztésével felizgatni, kivált most a szomszéd -bani borzasztó események idején« (t. i. Gal.eiában). Tört. Tár 1903. évf. 324. 1. 202 Báró Dercsényi János: Tanulmányok a kommunismusnak egy humánus ellenszeréről. Pest, 1846. 66 — 71. 1. 203 Táncsics Mihály: Hunnia függetlensége. Jena, 1847. 198, 260—262. 1. 204 Táncsics Mihály: Népkönyv. Lipcse, 1846. 78, 101 — 102. 1. ф 205 Táncsics Mihály: Nép szava Isten szava. Bpest, 1848. 9—10, *32 —34, 40—65. 1. 4 Századok 3—4.
