Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 547 okot adó jobbágyszolgálatokat, elsősorban a robotot, december 18-án pedig az összes osztrák tartományokra nézve dekrétumot adtak ki arról, hogy a robotot és a dézsmát önkéntes megegyezéssel más szolgáltatássá, esetleg járadékká lehet átalakítani, vagy éppen meg is lehet váltani a tőke letételével vagy föld átengedésével. Az egyezményekhez a kerületi hatóságok megerősítését kívánták meg.17 8 A kormány engedményeinek alig volt leplezhető az a célja, hogy az osztrák uralom alól elkívánkozó lengyel nemességgel szemben biztosítsa magának a parasztság szövetségét. A galíciai események — jóllehet a cenzúra rostáján a hírek nehezen jutottak át — mély hatást gyakoroltak a magyar közvéleményre, elsősorban természetesen a nemesség körében. Ha a galíciai jobbágyok már régóta a bécsi kormányban látták támaszukat a földesúri elnyomó hatalommal szemben, Magyarországon is találhatott az élesebb szemű figyelő olyan jeleket, melyek a magyar parasztok reményeinek a főhatalomba, elsősorban a király személyébe vetett hagyományaira mutattak. Wesselényi már 1834-ben hangoztatta híres szatmári beszédében, amit azután a vádlottak padján is felróttak neki, hogy a kormány századok óta »a köznépet terhelő ocsmány képére parasztvédői és a köznépoltalmazói álarcot tett fel, de alatta egyfelől ő szívja zsírját« s hogy ha a parasztság lázadásban törne ki a nemesség ellen, a kormány a lázadást elnyomja ugyan, de ennek fejében a megmentett nemesség jogait fogja még inkább megnyirbálni.179 A magyar jobbágyoknak a királyi hatalomhoz fűzött reménységei virultak még 1848 tavaszán is.180 Most a galíciai események kapcsán azonban még egyébről is szóltak a hírek. Brüsszelben a lengyel kérdés irányában európai rokonszenvet kereső röpirat jelent meg, mely egyenesen azzal vádolta meg a bécsi kormányt, hogy ő támasztotta a parasztok zendülését, felbujtva a parasztokat földesuraik ellen. A röpiratot Magyarországon is sokan olvasták.18 1 A Pesti Hírlap már 1846 március 27-én megjegyezte, hogy »nagy tanulság fejlődött ki a lengyel mozgalmakból s nagy tanulság különösen reánk nézve, hol különben is sokakat foglalt le az örökváltás eszméje.«182 A parasztság elégedetlenségét éppen ekkor az is növelte, hogy 1846 és 1847-ben rossz volt a termés.18 3 Az 1846-ban kiadott Antiúrbérváltság szerzője azt jósolta, hogy »az elromlott kormány reserveben tartja azon rendszabást, hogy nem boldogulván már más úton, a parasztot fogja a nemesség ellen uszítani.«184 A jobbágykérdés éppen a kormánnyal szemben küzdő nemesi ellenzék számára égetően nyugtalanító kérdés lett s a kormány besúgója már 1846 június elején azt jelentette Pestről, hogy 178 Grünberg, Karl i. m. II. В. 492 — 494. 1. ; Zsoldos Ignác: Örökváltság. Pest, 1847. 47 — 48., 50., 78. 1. ; Pesti Hirlap, 1846 dee. 13. (795. sz.) Örökváltság o. vezércikk ; Budapesti Híradó, 1847 szept. 30. (670. sz.) Tekintet az alsóausztriai úrbéri örökváltságokra nézve 1846. decemberben kibocsátott legfelsőbb rendeletek elveire c. Tezércikk. 179 Pompéry Aurél i. m. 42. 1. 180 Spira György : Parasztságunk ós az első magyar polgári forradalom nemzeti vezetése. Századok, 1948. évf. 102-105. 1. 181 Schlüter, Hans: Aus Österreichs Vormärz. III. Ungarn. Zürich —Leipzig — Wien. 1920. 48, 125. 1. Isa Perenczi Zoltán: Kossuth és Wesselényi s az úrbér ügye 1846—1847-ben. Századok, 1902. évf. 49. 1. 183 Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48 — 49-es magyar forradalomban. Bécs, 1921. 87. 1. Franciaországban is : Marx: Osztályharcok Franciaországban 1848-1850. Marx-Engels : Válogatott müvek. I. k. Bpest, 1949. 121. 1. 184 Antiúrbérváltság 62. 1.
