Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
542 SZABŐ ISTVÁN Konzervatív oldalon már 1842-ben azt állapították meg, hogy »jelenleg azon eszmével fel kell hagyni, hogy országunkban a földbirtok felszabaduljon«.15 8 Kossuth fejére olvasták a Pesti Hirlap kétéves fordulóján, hogy sokat kezdtek, de semmit elvégezni nem tudtak, »a szatmári 12 pont megbukott azon megyében, hol keletkezett és több másokban, a Hírlap örökváltsági és banktervei tökéletesen el vannak felejtve«, Kossuth tervein valami »sajátszerű átok fekszik, mert amihez hozzányúlt, majdnem minden rosszabb állapotban van, mint azelőtt.«15 9 A Nemzeti Újság már fölényeskedve írt, hogy »nem volna hálátlan munka, ha jelesebb publicistáink a látszólag feledékenységnek átadott úrbéri váltságot újólag elmélkedésük tárgyává tennék«.160 Kossuth egyre hallgatagabb lett az örökváltság ügyében. A közelgő 1843/44. évi országgyűlésnek már megnyitása előtt a követi utasításokban megbukott a vezércikkek sorával támogatott terv, hogy a nemesség viselje a háziadót közösen a jobbágysággal. Majd az országgyűlésen megbukott Széchenyi telekdíj-terve is, amelyet Kossuth a Széchenyi által vele szemben kiélezett viszony ellenére is buzgón támogatott. A »telekdíj« földadó lett volna minden föld, a nemeseké után is, de Kossuth akként módosította volna a tervet, hogy az összegyűlő 100 millió tőkéből jelzálogkölcsönként kiadandó összeg felerészére elsőbbsége legyen a parasztoknak és pedig köztük is azoknak, akik a kölcsönt örökváltságra akarják felhasználni.16 1 Az országgyűlésen elfogadásra, de Bécsben visszautasításra talált a földhitelintézet terve, miután a bécsi kormány az intézet felett az ellenőrzését nem látta eléggé biztosítottnak. Az intézet a terv szerint nemesi és városi földeken kívül parasztföldekre is adott volna jelzálogkölcsönt az örökváltság céljaira.16 2 Ezekkel a megbukott tervekkel és javaslatokkal többé-kevésbbé összekapcsolódott az örökváltság. Az örökváltság külön is megfutotta az országgyűlésen a maga eredménytelen útját. Kossuth az országgyűlés kezdetén buzdította a követeket az örökváltság előbb vitelére, de már akkor sem sok reménnyel.163 Szóltak követi utasítások a kötelező örökváltság mellett is, de az utasítások általában nem voltak biztatóak. Fejér megye a kötelező váltság ellen foglalt állást,16 1 Békés megye azt állapította meg, hogy az örökváltság gyakorlati keresztülvitelét különböző tényezők gátolják.16 5 Az országgyűlés választmányt küldött ki s ezzel el is temette a kérdést.166 A jobbágyságból kiszabadulást kereső parasztok számára aligha volt gyakorlati jelentősége annak a törvénynek, hogy nemesi földet a jövőben nem-nemesek is birtokolhatnak. 158 Világ, 1842 nov. 30., dec. 3., 7. (96 — 99. sz.) Kállay Ferenc í. cikke. 159 Világ, 1842 dec. 31. (104. sz.) Visszapillantás a kétéves Pesti Hírlapi politika eredményeire c. vezércikk. 160 Nemzeti Újság, 1843. 146. sz. K—n. J. i. cikke. 161 Pesti Hirlap, 1843 dec. 24. (311. sz.) Telekdíj c. vezércikk. 162 Kautz Gyula i. m. 368.1. ; Szilágyi Sándor i. m. X. k. 508.1. ; Hunyadi Ferenc: A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének ötven éves működése'. Bpest, 1930. 9-10. 1. 163 Pesti Hirlap, 1843 júl. 25. (267. sz.) A teendők c. vezércikk. »Teend-e egyenesen valamit a jelen törvényhozás az örökváltsági törvény írott malasztjának valósítására? Az Isten tudja, megnehezedett a szükségek halmaza vállaink fölött s törvényhozásunk nehézkes formáiból egy országgyűlésen nem minden vajudhatik életre, amiért felbuzog az elmaradás átkát érző honfi szív«. 164 Madarász József: Emlékirataim. Bpest, 1883. 88. 1. 165 Pesti Hirlap, 1843 ápr. 23. (241. sz.) Békésmegyei követutasítás e. tárcacikk. 166 Horváth Mihály i. m. II. k. 441. 1.
