Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSUTH TA A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 541 mította, hogy 60 év alatt egy 1000 forintos telekért így csak 2470 forintot fizetne a jobbágy.16 1 Legkülöncsebb volt talán mégis azok javaslata, akik az úrbéri tartozást kamattehernek óhajtották nyilvánítani s így a jobbágytelekre betáblázták volna a tőkét a földesúr javára : fizesse meg a jobbágy, ahogy neki tetszik.153 Ez igazán Kolumbus tojása volt, később egy pillanatra még Táncsics is ilyen javaslattal állt elő :15i a jobbágy tényleg mindjárt felszabadult volna, de nyakába akasztottak volna egy erejéhez képest hatalmas — most már magánjogi — adósságot a velejáró perekkel és végrehajtásokkal s 1 — 2 évtized alatt a jobbágyföld jó része minden bizonnyal földesurak és bankok kezére került volna. A Nemzeti Újság hasábjain azután egy meghökkentően együgyű terv is előkerült. A terv elgondolója abból indult ki, hogy egy bizonyos községben a jobbágyok nem szoktak robotban aratni járni, ami igen ritka eset lehetett, most tehát a jobbágyok megegyeztek a földesúrral, hogy részes aratóként ők vágják le a gabonát, a gabonarészt pedig értékesítik s megkezdik vele megváltásukat ; a cikkíró azután ezt ajánlotta másoknak is.151 Persze, mindezeken túl olyan javaslatok is szép számmal akadtak, hogy maradjunk csak az 1840. évi törvénynél, hiszen ezzel a jobbágy — ha a földesúr is akarja — meg tudja váltani magát.15 5 Sőt volt olyan vélemény, hogy még az is elhamarkodott volt.15 6 Tetétleni délibábos bankjegyóceánjától e tovább egy lépéssel sem haladni óhajtók terveiig 1841 — 1843-ban sokfajta ötlet pattant elő, ezek azonban a »görnyedő pórnép« terhét megtetézték volna a tőke — a váltságösszeg — teljes megfizetésével a földesúr vagy bank számára, de — ha egyáltalában fizetni kell a földesúrnak kárpótlást, amit ekkor még egy hang sem vont kétségbe — a végül is valóban célhoz vezető megoldásnak, amit Kossuth a távolabbi feladatra már kitűzött, az állami kárpótlásnak a gondolata csak egyetlen alkalommal pendült meg szerényen a Pesti Hirlap hasábjain. Trefort Ágoston — Fogarasi banktervéhez szólva hozzá — jegyezte meg 1841-ben, hogy ha a jobbágytelkek megváltását nem vállalja magára az állam, a banktervnek csekély haszna lesz.18 7 Kossuth távolabbi feladatként már kitűzte a legalább részbeni, állami kárpótlást, ez a gondolat azonban visszhangtalanul enyészett el;valóban: annak, hogy az állam a közbevételek terhére vállalja el a földesurak kármentesítését, mennyi-mennyi feltétele volt és ez valamennyi hiányzott! Hiányzott mindenekelőtt az az államhatalom, amely egyáltalában óhajtotta volna a jobbágyok felszabadítását, még inkább a nagy váltságteher elvállalását. 151 Világ, 1842 dec. 10. (90. sz.) Jobbágyi megváltás c. cikk. 152 Rövid értekezés az úrbéri terhek megváltásáról. Pest, 1842 ; Társalkodó, 1840 dec. 9., 12. (99—100. sz.) Fabriczy Sámuel: Füzér a törvény tudományból. 163 Pesti Hirlap, 1845 márc. 16. (439. sz.) Ész és akarat c. vezércikke, névtelenül. Táncsics maga mondja a Hunnia függetlensége c. munkájában ("Jena, 1847), hogy az Ész és akarat c. vezércikket ő írta. A »Hunniá«-ban is ezt az eszméjét óhajtotta »az úrbéresek közt terjeszteni«. (198. 1.). 154 Nemzeti Újság, 1843. 154. sz. K—n. J. : Korunk ügyei. Még valami az úrbéri váltságról c. cikk. 156 Világ, 1841 szept. 18. (75. sz.) »Én a váltságnak barátja vagyok, de csak a dolog természetes folyása szerint : adja kiki, amint veszik.« 166 Századunk, 1842 márc. 31. (25. sz.) K — n. J. i. cikkében : a törvény elhamarkodott, utána jön a vitatás. Szűcs Ábrahám pedig : »a kis dózsmák elvesztése is fáj még most is« (1836-ban törülték el), nem is lehetne jogszerűen kimenteni. A kelet népe gazdasági állása a gyakorlati életben. Pest, 1842. 30. 1. 157 Pesti Hirlap, 1841 aug. 28. (69. sz.) Trefort Ágoston: Észrevételek Fogarasi magyar bank-terve körül c. cikke.
