Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
536 SZABŐ ISTVÁN földet s azzal vádaskodik, hogy 1840-ben alig hozták meg az örökváltság törvényt, már »a legkalandibb ötletek tűnnek fel, már túlnyomó eszmék terjednek szét. »116 Még nem múlt el Kossuth Lajosnak egy éve a Pesti Hirlapnál, amikor megdöbbenve állapítják meg, hogy »a korszellemnek éltető eleme, a liberálizmus orkánná vált, mely a Pesti Hírlapban elég illiberaliter gyökeréből akarja kiforgatni mindazt, amit megszentelt a régiség, mi megszerezte nekünk ezen országot, mi azt egy ezred vihari közt fenntartotta. Ezen lap oly trombitába rivalgat, melynek hangjára romba kellene dűlni országunk ős alkotmányának, hogy abból Kossuth Lajos úr mesterkeze az ő finomabb ízlésére új világot teremtsen elő.«11 9 Gúnyolják a »jobbágynélküli« urakat, nem értik, hogy miért küzdenek azok az urak oly tüzesen a váltság mellett, kiknek jobbágyaik nincsenek, ez a kérdés csak a földesurakat és jobbágyokat érdekli, de különben is kényszeríteni az örökváltságot körülbelül annyit tenne, mint ha a parasztot, »ha beteg lévén enni nem tudna, tömnők, ha szomorú volna, tűzzel-vassal csipkednők, hogy ficánkoljon«, így végiü is a cikkíró »az egész haza nyilt ellenségei«-nek nyilvánította azokat, kik a szegény parasztságot az úri tartozásoktóli megváltásra törvényesen kényszeríteni kívánják, vagy »csábító declamatiok« által megváltásra igyekeznek rábírni előbb, mintsem arra elegendő ereje lenne. »Szabad föld, koldus tarisznya, szép csinos ruha, mindig üres has — éljetek«. A névtelenség védelme alá helyezkedő cikkíró képes volt még azt is hozzáfűzni, hogy ma már »a parasztot nem ütik, verik, hajtják, űzik, zsarolják, hanem oly gyengéden, szelíden, emberileg bánnak vele, mikép a paraszt tulajdon feleségével, gyermekével, rokonával s barátival bizonyosan nem bánik. . .«u0 A szabad földért lelkesedő és szabad földet kárhoztató publicisztikai megnyilatkozások két szélső álláspontja között nem kevés volt az átmeneti fokon megrekedt bizonytalan és határozatlan nyilvánulások száma. Ezek a szabad föld felé teendő első lépéseket megtették, de mindjárt meg is álltak, megnyitották fülüket a feudális jobbágyföld megszüntetésének érvei előtt, de fontolgatták a szabad föld megvalósításával szemben felvetett ellenérveket is. Ezek az ellenérvek széles skálán mozogtak, de voltak kijegecesedési pontjai. így : a jobbágyparaszt tudatlansága, értelmi és erkölcsi fejletlensége, sőt butasága, melyből a felszabadítás előtt még ki kell nevelni, de ehhez idő kell ;U 1 szükséges a földesúr és jobbágyai között osztatlanul közösen használt földeknek, elsősorban a legelőnek a megváltás előtt való elkülönítése, ami azonban hosszadalmas mérnöki munkával érhető el ; egyáltalában szükséges a földesúr és jobbágyai között az ú. n. úrbéri »rendbeszedés« előzetes elrendezése ;12 2 szükséges előbb a határban apró tagokban szerteszét fekvő földrészek commassatióját, az ú. n. tagosítást végrehajtani12 3 ; aggodalom, hogy 118 Századunk, 1841 márc. 16. (21. sz.) Úrbéri váltság c. cikk névtelenül. 119 Századunk, 1841 nov. 15. (92. sz.) Politikai nézetek. I. Adó c. cikk, névtelenül. 120 Századunk, 1842 márc. 31., ápr. 18. (25., 30. sz.) K—n. J.: Gyakorlati szó az úrbéri váltságról c. cikke. 121 Századunk, 1841 szept. 27. (78. sz.) Úrbéri váltság c. cikke. — Hangsúlyozzuk, hogy csupán 1 — 2 jellegzetes megnyilatkozás forrását jelöljük meg. — E nézettel szemben Királyi Pál: Robot és dézsma (Hetényi—Királyi—Ploetz i. m. könyve) 277. 1., Antiúrbérváltság i. m. 18. 1. 122 Társalkodó, 1841 júl. 10. (55. sz.) Gáthy János: Az úrbéri rendezésről c. cikke. Pesti Hirlap, 1846 aug. 30. (735. sz.) Ismét és újra örökváltság c. vezércikk névtelenül. 123 Ploetz Adolf: Robot és dézsma (Hetényi—Királyi —Ploetz i. m.) 367., 368. 1. Arra is utal, hogy a Magyar Gazdasági Egyesület ilyen határozatot hozott.
