Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSUTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 52 î rablása« lenne az, ha a birtok nagy részét »köpedelem-áron« átjátszanák a nép kezére.10 7 A Nemzeti Üjság hasábjain hangzott el a vitában az a jövőben még hol itt, hol ott előbukkanó merész állítás is, hogy a magyarországi jobbágyság semmivel sem boldogtalanabb a többi európai országok már régóta nem robotoló jobbágyainál s hogy a magyar törvényhozás a jobbágyoknak a földesúri hatalom alóli majdnem tökéletes fölmentése által — utalás az úriszék korlátozásaira az 1836. évi törvényekben — ártott a jobbágyoknak annyit, mint használt, a földesurakon pedig nagyon is érezhető sebeket ejtett.108 A klérus lapja szerint a jobbágyok nemcsak az örökváltságot, hanem a dézsmának évi pénzbeli megváltását sem kívánják, mert ha az Isten termést ad, annak egy részét a jobbágy »örömest« átengedi, ha pedig rossz a termés, nehéz pénzt fizetni.10 9 Alap odáig eljut, hogy Magyarországon tulajdonképpen a jobbágy a birtokos s a földesúri tulajdonosak »eszmében létezik.«110 Viszont máskor azt hangoztatják, hogy a magyaroknak még most nem való a szabad föld.11 1 A jobbágy csak kölcsönzött pénzzel vagy — Kossuth egyik gondolata szerint — földje egy részének átengedésével válthatná meg magát,11 2 de a lap mintegy a jobbágyok védelmezőjének szerepében »utálattal« veti el az ilyen terveket, mert ezek a »paraszt pénzére, mije nincs s telkére, melyből élnie kell, következéskép valóságos romlására irányozvák.«113 Vagyis : csak azok álmodoznak kényszerítő törvényről, végül is a jobbágyfelszabadításról, kik a parasztokat »egészen nyomorúvá kívánják tenni.«11 4 A két konzervatív újság ellenséges viharzása és sokszor kiáltó szarvasokoskodása mellett folydogálnak más újságokban és társadalmi lapokban is a cikkek Kossuth szabad földje ellen. Ezek a lapok helyet adtak a dézsmát és robotot kárhoztató és a váltság útjait kereső cikkeknek is, de Kossuth lépteit követni nem voltak képesek s esetenként az egész váltságot is elejtették. A Magyar Gazdasági Egyesület 1843 novemberében tartott közgyűlésében a nemesi birtokosok a mezőgazdaság előmozdításának ügyét a törvényhozásra bízták — ott is nemesek ültek — azzal, hogy »a tulajdon s magánjog szentséged- egyoldalú népkegyelési vágynak fel ne áldoztassék«.11 * A Jelenkor c. újságban szemére vetették a »túlzó phylantrop«-oknak, hogy megnyitották az elégületlenség forrását, de senki sem tudja, hogyan tudják azt ismét elfojtani, mert a köznépet kielégíteni nem képesek.11 6 A Társalkodóban pedig arról írtak, hogy — kegyetek túlzó uraimék — »magasztos eszméikkel a felhőkben tévedeznek, a nemzetet magokkal együtt a mélység örvényébe zuhítandók.«11 7 A Századunk »abracadabra«-nak nevezi a szabad 107 Nemzeti Űjság, 1846. 391. sz. CsiJcy Emánuel: Ábránduljanak ki honfiak c. vezércikke. 108 Nemzeti Űjság, 1843. 71. sz. К—п. J. : Korunk ügyei. Jobbágyságunk jövendője c. cikke. 109 Nemzeti Űjság, 1846. 391. sz. Csihy Emánuel i. vezércikke. 110 Nemzeti Űjság, 1846. 406. sz. U. annak folytatása. 111 Nemzeti Űjság, 1844. II. 63. sz. Szabad föld c. vezércikk. 112 Nemzeti Űjság, 1843. 73. sz. K—n. J.: I. Korunk ügyei. Jobbágyságunk jövendője c. cikke (folytatás). 113 Nemzeti Űjság, 1843. 146. sz. K—n. J.: Korunk ügyei. Még valami az úrbéri váltságról c. cikke. 114 Nemzeti Űjság, 1843. 73. sz. K—n. J. i. cikke. 115 Magyar Gazda, 1843 nov. 19, dec. 3. (93., 97. sz.) 116 Jelenkor, 1842 okt. 31., nov. 3., 7., 10. (87 — 90. sz.) Qáty : Adó, készpénz és kölcsön c. cikke. 117 Társalkodó, 1842 ápr. 2. (27. sz.) G. I.: A jobbágytelkek megváltásáról.
