Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSUTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 52 î sokból vonta le, hogy »az uradalmak birtokosai nem akarják, vagy ,,ad graecas calendas" szeretnék elhalogatni a telkek országosan leendő megváltását.9 3 Török János jóslata igazolódott, mert 5—7 év múlva is azt olvashatjuk a közirodalomban, hogy az örökváltság nem megy előre, elsősorban azért, mert a földesurak nem akarják, hogy menjen. A már Csengeri Antal szerkesztése alá jutott Pesti Hírlapban 1845-ben Táncsics Mihály állapította meg, hogy eddig azért nem történt sok megváltás, mert a földesurak nem akarták.9 4 Majd a Vas megyei Batthyány-uradalom 17 falvának még 1846-ban is nagy eseményt hirdető megváltásáról szólva állapítják meg a lap hasábjain, hogy »a gondolat a szomszédban nem terjed, mert a népnél az eszmét nem terjesztik s kevés földesúr pártolja.«95 A Pesti H rlap egyik vezércikkírója határozott esetekre utalt : a váltságot kérő jobbágyokat azzal utasították el, hogy szükség van robotmunkájukra.96 Amikor pedig a lap hasábjain a tiszaföldváriak örökváltsági szerződéséről — még mindig ritka hollóként — az uraságnak, a Podmaniczkyaknak tiszttartója maga számolt be, hozzáfűzte, hogy a földesúrnő a földesúri hatóságról nem mondott le »okulva a felsőbb ellenzésen.«9 7 Nyilvánvaló volt, hogy a földesurak mellett a vérszegény önkéntes örökváltsági törvény előhaladását a kormány sem igen óhajtja. A Pesti Hírlapban még 1846 decemberben is arról írtak : elég példa Van arra, hogy a váltsági ügy egyenesen a földesurak túlságos követelésén bukik meg, éppen a kamarai, papi és korona jószágokon eddig egyetlen megváltás sem fordult elő.9 8 Már az országgyűlésre készülve írták 1847-ben hogy a megváltás most hatástalan, mert a jobbágyok tőkével nem rendelkeznek s az »alkukötés« a földesúr tetszésére van bízva.99 Érthető ilyen körülmények között, hogy Kossuth követelése a szabad földért igen nagyerejű ellenálló közegbe ütközött. A követeléssel szemben állt a kormány, legjobbjait kivéve a birtokos nemesség és kevés kivétellel a nagybirtok hatalmas urai, a konzervatív főrendek. Szemben állt a katolikus főpapi klérus is, melyről a Daguerréotyp írója 1841-ben óvatoskodva írta, hogy »ha hajlik valamelyik oldalra, ezen oldal nem a megváltás lesz«.10 0 Tulajdonképpen a politikai hatalom birtokosai együtt! Kezükben voltak — a jóformán egyetlen ellenzéki időszaki lapot, a Pesti Hírlapot kivéve — a szó közlésének eszközei is. A szabad föld ellenzői táborának nagy segítségére volt az a támadás is, melyet gróf Széchenyi István a Pesti H.rlap Kossuthyezércikkeinek hatása alatt a Kelet népében még 1841-ben intézett Kossuth 93 ZáborszJcy Alajos: Úrbéri telkek örökös megváltásának terve és hasznai. Pozsony, 1843. 69. 1. 94 Pesti Hirlap, 1845 márc. 20. (440. sz.) Ész és akarat c. névtelenül közölt cikke. 95 Pesti Hirlap, 1846 jan. 8. (603. sz.) D. G. : Örökváltság Vasmegyében c. vezércikke. 96 Pesti Hirlap, 1846 márc. 19. (643. sz.) Örökváltság c. névtelenül közölt vezércikk. 97 Pesti Hirlap, 1846 máj. 26. (681. sz.) Sztranyavszky Péter: A tiszaföldvári örökváltság részletei c. cikk. — Ez esetben a tiszttartó az örökváltság mellett állott, de volt olyan hang is, hogy »a gazdatisztek nem kis akadályai az örökváltságnak«. Hetényi János: Robot és dózsma (Hetényi János—Királyi Pál—Ploetz Adolf könyve.) Pest, 1845. 171. 1. Különben itt is : az örökváltság »eddigelé nem fér fejőkbe földesuraink nagy részének, akik előtt a birtok minden, a személy semmi«. 72 — 73. 1. 98 Pesti Hirlap, 1846 dec. 24. (801. sz.) Örökváltság c. névtelenül közölt vezércikk. 99 Pesti Hirlap, 1846 jan. 31. (822. sz.) Sz. I.—n. : Jobbágyi viszonyok c. vezércikke. 100 [Nagy Károly] i. m. 105—106. 1.
