Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
522 SZABŐ ISTVÁN a, szabad föld nagy hatalmát : a föld termékenysége — az allegória leláncolt óriása — sokkal több jóhoz juttatná az embereket, ha kezeit szabaddá tennék.4 1 »Ha szegény e hon, ha csak egy középszerű aratás is ínséget, két-három rossz aratás pedig éhséget okoz : azt hiszem, e sebre nem lehet találni biztosabb gyógyszert, mint — személyt önkénytől biztosító jó törvények mellett — e szót : szabad föld. Ha látjuk, hogy a földnépe nagy részben munkátlan, rest és tunya, ismét hajlandó vagyok azt hinni, adjuk meg neki anélkül, hogy a földbirtokosoknak csak egy fillérnyi kárt is okoznánk, a szabad földtulajdon varázsingerét és a tunyaság szörnyének egyik agyarát szakítottuk ki«.42 A »szűköldködés«-ről, a tejjel-mézzel folyó Kánaánban itt-ott gyakran jelentkező éhínségről Kossuth vezércikket is írt : lehet takarékmagtárakat feláll í tani, de az igazi segítség »szabad föld uraim és ismét és ezerszer ismét szabad föld! bármit károgjon is a feudális oppositio«.' A közlekedésről írva vezércikket , szintén eljut Kossuth a szabad földhöz : a jobbágyi állapotnak örökváltság által való megszüntetése ad módot arra, hogy »édes hazánk szunnyadó termékenységét fölébresztve«, termelésünket megkettőzzük, ezért a teendők sorában legelői áll e szó : szabad föld.4 3 Kossuth előtt világos, hogy a magyar mezőgazdaságot sorvasztják a feudalizmus kötöttségei, hogy szorgalom nem ösztönözheti a lélektelen szolgai munkát, hogy az ország a jobbágyrendszer miatt megközelítőleg sem termel annyit., mint amennyit termelhetne4 4 s Kossuth a termelés követelményein túl akkor is a szabad föld megteremtésében ismeri fel a mentőszert, lia az országot kínzó pénzszűkéről ír vezércikket lapjának mindjárt második számában, ez is elősegíti a pénz gyorsabb forgását.45 Amikor pedig a zseliérségre hívja fel olvasói figyelmét, a javítás eszközeit végül is egyrészről a gyáripar kiépítésében, másrészről a birtokszerzés szabaddá tételében, tehát ez esetben is a szabad földben jelöli meg. így bukkan fel, különböző kérdések kapcsán az úrbéri váltság, az örökváltság : a szabad föld. így lesz a szabad föld Kossuth egész nemzeti rendszerében — mint látni fogjuk — az egyik főoszlop, melyen a rendszer nyugszik. Evek múlva jogosan hivatkozik Kossuth arra, hogy mikor a Zsurnalisztika mezejére lépett, legelső szava a »szabad föld« volt.4 6 A szabad föld megvalósításának módjára nézve'Kossuthnak ekkor még nem volt teljes és pontos programmja. Azt azonban nem habozott kimondani, hogy az alig néhány hónappal előbb alkotott örökváltsági törvény, amely az »engedelmezés« álláspontján a földesúr kényére bízta jobbágyai megváltási kérelmének teljesítését és a váltság bérének meghatározását, nem vezethet célhoz, »a földnek felszabadítása szabad egyezés útján a világon sehol egészen végbe nem ment, a kényszerítő törvényt sehol a világon ki nem kerülték : szívre kezünket, uraim, hisszük-e hogy mi kikerülhetjük? Senkise altassa magát a gondolattól, hogy a tulajdon sérthetetlenségének elve a kényszerített váltságtól meg fog óvhatni« — írta Kossuth mindjárt első örökváltsági cikkében.4 7 41 Pesti Hírlap, 1841 szept. 1. (70. sz.) Örökváltság II. és bank c. vezércikk. 42 Kossuth Lajos : Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól. Pest, 1841. 155—156. 1. 43 Pesti Hirlap, 1841 aug. 11. (64. sz.) Közlekedés 1841 okt. 9. (81. sz.) Szűkölködés c. vezércikkek. 44 Pesti Hirlap, 1844 febr. 22. (328. sz.) Magyar Gazdasági Egyesület II. c. vezércikk. 45 Pesti Hirlap, 1841 jan. 6. (2. sz.) Pénz szűke c. vezércikk. 46 Hetilap, 1846. 2. sz. Földmívelési érdekek c. vezércikk. -47 Pesti Hirlap, 1841 febr. 13. (13. sz.) Örökváltság c. vezércikk.
