Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
520 KZABÖ ISTVÁN kevesen használhatják, mivel a jobbágyság legnagyobb részben pénztelen s. nem mindenik földesúrnak van kedve ingatlan földbirtokát ingói vagyonná átváltoztatni, két év alatt csupán 7 község váltotta meg magát.3 3 Sőt az Antiúrbérváltság írója még 1846-ban is »írott malaszt«-nak minősíthette a törvényt, mely »a parasztnak igen magasra kötött szőlőfürt«.3 4 Kossuth tehát, amikor elhagyhatta fogságát, amelyben magának »számot adott a haza állapotáról«, találhatott már örökváltsági törvényt, de másokkal együtt éppen ő ringathatta magát legkevésbbé olyan reménykedésben, hogy e törvénnyel valaha is el lehet jutni Magyarországon a jobbágyság felszabadításához. Kossuth tehát az 1841. év kezdetével megindított Pesti Hírlapban, mely, a magyar hírlaptörténetben új fejezetet nyitott meg, az ország fontos reformkérdései között az egyik döntő kérdésként éppen ezt ragadta meg : az örökváltság, illetőleg ezen keresztül a szabad föld, végső kifejlésében a jobbágyfelszabadítás kérdését. Már 1841 január 5-én az örökváltságot is ama néhány kérdés közé sorolta, amelyek állásáról elsősorban kívánt a lap vidéki levelezőitől tudósítást, február 13-án, majd pedig még ugyanez év augusztus 28-án és szeptember 1-én »Örökváltság« címen vezércikkeket írt, melyekben ellenállhatatlan erővel zendítette meg a feudalizmus gyökerét megtámadó követelést : szabad földet! Jóllehet Kossuth az örökváltságról a Pesti Hírlapban — a szerkesztéstől 1844 június 30-án vált meg — többé vezércikket nem írt, mégis a »szabad föld« jelszava újból és újból megharsant különféle vezércikkeiben, valamint a közzétett tudósításokhoz fűzött »lapalji« szerkesztői megjegyzéseiben. Szavai élesen fogalmazva s gyújtó hatással sokszor éppen az ilyen rövid, az írói fegyelem által kevésbbé kötött s talán a cenzúra figyelmét is inkább kikerülő szerkesztői megjegyzésekben jutottak el a közönséghez. Kossuth elsősorban is azt akarta tudatosítani, hogy a szabad föld a kor olyan követelése, amely elől kitérni nem lehet. »A szabad föld azon világerővel hátó igények közé tartozik, melyeknek legbizonyosabb jövendőjük van«,35 Kossuth a Cato-féle »caeterum censeo«-ként minden »magánykörben« folyó beszélgetést is azzal szeretne bevégezni : egyébiránt a földet szabadítsuk fel s hozzunk szabadságot és biztosságot a javak világába.36 Valóban, amikor a jobbágy roskadásig szolgált a föld után földesúrnak, államnak, egyháznak, megyének, de a földje végül sem volt övé, mikor a jobbágy személyiségén is naponta estek meg a kiáltó sérelmek, ütötték-verték gazdatisztek, köztisztviselők, »kik itt-ott szenvedelmes zsarnokai a népnek, melyet minden kénytől oltalmazniok kellene«,3 7 Kossuth szózata nem téveszthette el hatását. Kossuth szabad földre és szabad emberre irányuló követelésében világosan meghatározódott a feudalizmus felszámolásának korszerű formája. Hogy mit kellett a jobbágyvilágban szabad föld alatt érteni, nyilvánvalóan félre-33 Erdélyi János: Nemzeti iparunk Pest, 1843. 133—134. 1. Lehet, hogy túlzás; még hét megváltott községről is beszélni. Ugyanis olyan községeket is ide szoktak számítani, amelyek az 1832 — 36. évi törvénynek megfelelően csupán tartozásaikat váltották át örökre egy állandó évi összegre, de magukat a teher alól nem váltották meg. 34 Antiúrbérváltság. Lipcse, 1846. 7 — 8. 1. Ujabban e névtelenül kiadott röpirat szerzőjének Táncsics Mihályt vélik. Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. Bpest, 1951. 256. 1. Magam nem találtam alapot ilyen következtetésre. 35 Pesti Hirlap 1841 aug. 21. (67. sz.) Irány c. vezércikk. 36 Pesti Hirlap 1841 febr. 13. (13. sz.) Örökváltság c. vezércikk. 87 U. o. 1841 máj. 1. (35. sz.) 288.1. Szerkesztői megjegyzés szentesi tudósításhoz..
