Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
518 SZABÓ IST Vi N dúlja keblemet s gyermeki panaszokra fakadnék, ha nem lennék érezni kéntelen, hogy a roppant gondok némák s a csekély fájdalom cseveg«.26 E vallomás szerint az ellenzék örökváltság-javaslata, a jobbágy szabaddá lételének ez első zsenge reménysége Kossuth szívében mélyen gyökeret vert s majd félszázad múlva az öreg Kossuth visszaemlékezve, innen eredeztette elhatározását a jobbágy felszabadítására : »1832—6-ban megbukott az örökváltság, pedig nem is volt valamely radicalis democraticus dolog, mert csak annyiból állott,, hogy ha megbír egyezni földesurával, a jobbágy magát megválthatja. Én akkor azt mondtam Deáknak : Én ekkoráig csak egy positiv célt tűztem ki magamnak, azt, hogy írott országgyűlési tudósításaimmal utat török a sajtószabadság felé. E naptól kezdve egy más célt is kitűzök magam elé : a föld felszabadítását a jobbágyság bilincseiből. Nem tetszett a méltóságos aristocratiának az optativus örökváltság, mint szép lassú derivativum l Jó, lesz (a francia) augusztus 4. 1789. Nem nyugszom, míg keresztül nem viszem«.27 Kossuth tehát visszaemlékezése szerint akkor forradalmi erőre gondolt, mellyel a jobbágyságot szabadsághoz juttathatja. Pulszky Ferenc feljegyzései szerint Kossuth az 1832/36. évi országgyűlés alatt gyakran haza szokta kísérni Deák Ferencet, az alsótáblai ellënzék egyik vezérét Kölcsey után s valóban többször beszélt arról neki, hogy bármi módon, európai forradalom vagy háború által — de változás fog múlhatatlanul bekövetkezni.28 Ha az emlékezetben évtizedek múlva gyakran új értelmet nyernek is a dolgok, nincs okunk kételkedni Kossuth emlékezetében, melyet különben mások is alátámasztanak : a harmincas években a hosszú országgyűlés tárgyalásai idejében Kossuth előtt megjelent a jobbágyság szabadságának és egy nagy forradalomnak a látomása. Ha mégis azt kell majd megállapítanunk, hogy Kossuth első felszabadítási programmja nem volt forradalmi, hogy programmja alakulásának voltak süllyedő és lendülő szakaszai s hogy Kossuth programmjában még 1847 őszén sem vetette előre árnyékát 1789 augusztus 4-ének éjjele, nemcsak arra kell gondolnunk, hogy — mint látni fogjuk — Kossuth a nemességgel való szakítás nélkül, sőt a nemesség vezetésével óhajtotta a nemzetet a polgári forradalmon átvezetni, hanem arra a valóságra is gondolnunk kell, amivel a gyakorlati politikus a negyvenes években Metternich birodalmában szemben találta magát : a szent szövetség rendítetlen volt s a szabadságtörekvések elnyomását maga elé tűző szövetség központi állama éppen a habsburgi birodalom volt. II Kossuth az országgyűlés befejezése után 1836 májusában Pestre költözött s a Törvényhatósági Tudósításokat írta. Az országgyűlés alatt Kossuth, aki »név, ismeret, pártfogás« nélkül ment Pozsonyba,29 országos névre tett 26 Éber Ernő: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Huszadik Század, 1948. óvf. 17.1 27 Lukinich Imre: Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat. Századok 1927. évf. 227. 1. 28 Pulszky Ferenc: Életem és korom I. k. Bpest, 1884. 71. 1. — Bécsbe titkos ügynökök Kossuthról, kinek »kitűnő tehetségei a legveszélyesebb elvekkel egyesülnek«, az országgyűlési ifjúság felbujtójaként tettek jelentést, Kossuth letartóztatására készültek, 1836. szeptemberétől kezdve forradalom tervezésével vádolták. Kosáry Domokos i. m. 116, 155. 1. 29 Kossuth búcsúszavai az Országgyűlési Tudósításokban. H entaller Lajos: Kossuth és kora, Bpest, 1894. 11. 1.
