Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
516 SZABŐ ISTVÁN parasztság tömegében működött. Kossuth — mint látni fogjuk — nem hagyta figyelmen kívül. Az 1832—36. évi országgyűlésen az alsótáblai reformellenzéknek, mely a régi rendi sérelmi politikát sok ponton átvezette a polgári-nemzeti igények síkjára, az új urbáriumban sikerült számos részletsikert elérni, ezek az eredmények azonban a feudális jobbágyrendszer szerkezetét nem érintették, tehát össze voltak egyeztethetők a feudalizmus földesúri-jobbágyi viszonyával. Az ellenzéknek volt azonban olyan követelése is, amely már túlmutatott a feudalizmus határain s a jobbágyfelszabadítás útján az első lépés lett volna : az önkéntes örökváltság. Az alsótábla el is fogadta az ellenzék javaslatát , mely kimondta, hogy a jobbágyok tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat a földesúri hatóság sértetlen hagyásával a földesúrral kötendő szabad egyezségben megállapított összeg lefizetésével tökéletesen és örökre megválthatják.19 A jobbágyoknak a feudalizmus kötelékeiből való kibontakozása útján ez a törvényjavaslat első lépésnek is igen szerény lett volna, hiszen a földesúr és jobbágy szabad egyezségére bízta a megváltási alkut, az államhatalom a jobbágynak sem az alkuban, sem a váltságösszeg előteremtésében nem lett volna segítségére s a javaslat — különös ellentmondást tartalmazva — az örökre megváltott jobbágyot továbbra is a földesúri hatóság alatt hagyta volna, tehát a földesúr továbbra is bírája maradt volna a jobbágynak. Az ellenzék ugyanis az alsó táblán sem tudta többséghez juttatni azt a javaslatát, hogy a jobbágy is szerezhessen nemesi birtokot, így a polgári szabad birtok elvét sem tudta elismertetni. Az ellenzék örökváltság-törvénycikke minden fogyatékossága mellett elvileg mégis nagy fordulót jelentett volna, a feudalizmus omlatag épületén ez lett volna az első rés, mely a jobbágyság és a jobbágybirtok szabadsága felé vezető úton megnyílik : a jobbágy egyszersmindenkorra megszabadulhat úri terheitől s a maga ura lehet a földjén. Az ellenzék törvénycikkéből azonban nem lett törvény. A főrendi tábla és a kormány összefogott elbuktatására. A főrendi tábla ugyan többszöri üzenetváltás után elfogadta a javaslatot, de a főrendek előtte József nádor tanácsára biztatást kaptak az udvartól, hogy a király úgysem fog alkotmányfelforgató cikkelyt szentesíteni. Valóban, Bécsből háromnegyed év múlva megérkezett a visszautasítás. Az ellenzék vezérszónokai legszebb szónoklataikkal szálltak síkra az örökváltság mellett,a kormány azonban közben több megye követi utasításának megvesztegetés és erőszak árán történt megváltoztatásával az alsó táblán is megszerezte a többséget a szabad megegyezéses önkéntes örökváltság ellenében. Az örökváltságot tehát most már leszavazták a követi táblán is s amit helyette nyújtottak a parasztoknak — úrbéri-tartozásaikat a földesúrral kötendő szerződésben ideiglenesen vagy örökre évi átalányösszegben állapíthajták meg s elköltözés esetén nemcsak házukat, hanem haszonvételi jogukat is eladhatják — a jobbágyállapotból való kimenekedés útján egy --lépéssel sem vitt előbbre, ha egyébként az 1832/36. évi új jobbágytörvényeknek ez és más rendelkezései megjavították is a jobbágy viszonyait. Kossuth az 1832/36. évi országgyűlés tárgyalásairól adta ki híres tudósításait s az országos politikába először tudósításaival kapcsolódott be. A vagyontalan kisnemesek fiainak pályáját követve ügyvédségre készült fel s eddig Zemplén megye körében mozgott. Ha már voltak jelei akkor is, hogy Kossuth számára szűkek a hagyományos kispolitikával és vigasságokkal folyó megyei 19 Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora 1815—1847. Mill. Tört. IX. k. Bpest, 1897. 320. 1.
