Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSUTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS I A jobbágyság felszabadítása a magyar történelemben Kossuth Lajos nevével forrt össze. Negyvennyolc márciusának nagy napjaiban még nem szövegezték meg a feudális jobbágyrendszer eltörlésére a törvényjavaslatokat, a bécsi és pesti forradalmaknak — ha előestéjén is — még előtte volt az ország, mégis tudták, hogy a jobbágyfelszabadítás immár kikerülhetetlenül elérkezik s hogy ezt mindenki más előtt elsősorban Kossuth Lajosnak kell köszönni : 1848 március 12-én »Kővár vidékének rendei Kossuth Lajosnál tisztelegtek és üdvözölvén őt, mint a görnyedő pórnép várva-várt szabadítóját, egyszerűen becses ezüst tölgy-ágból fonott polgári koszorúval tisztelték meg«.1 Érthető, hogy az, amit a pesti tisztelgésre Erdély határáról érkező kővárvidéki nemes urak a jobbágyság felszabadítására irányuló törekvésekről és Kossuth küzdelméről tudtak, szenvedélyesen és felejtetleniil a »görnyedő pórnép«-nek lett > tudatává, hiszen az ő sorsáról volt szó. A jobbágyság eltörlése az egész 1848. évi forradalmi átalakulásnak egyik alapkérdése, magának a jobbágyságnak pedig — lényeges hiányaival is — történeti fordulója volt. Nem véletlen, hogy az »alföldi nép az elnyert szabadság egész élményét« Kossuthhoz fűzte,2 s hogy »a 48-as forradalom hagyományát a magyar parasztság őrizte meg legjobban«.3 A jobbágyokat először Franciaországban szabadították fel. A XIX. század során Európa más országaiban is, ahol feudális jobbágyrendszer uralkodott, végbement a jobbágyság felszabadítása, a Franciaországban megvaló, suit polgári szabadság nyomain haladva. A felszabadítás azonban ezekben az országokban rendszerint hosszadalmas, évtizedeken, esetleg félszázadon át tartó folyamat volt, ennek különböző szakaszai voltak s a földesúri-jobbágyi feudális kötöttség fokozatos feloldásának az egyes szakaszokban különböző formái alakultak ki. A magyar jobbágyfelszabadításnak s Kossuth küzdelmének és álláspontja fejlődésének megértéséhez szükséges röviden számba vennünk a jobbágyfelszabadítások folyamata során szinte Európaszerte szabványosan szereplő különböző megoldási terveket. Ezek legtöbbször nem is csupán tervként maradtak a történelemre, hanem az egyes országokban a jobbágyfelszabadítás egyes fejlődési szakaszaiban a gyakorlati megoldást jelentették. A különböző megoldási formákat annál inkább kívánatos sorba állítanunk, mert ezek a magyar jobbágyfelszabadításért folyó küzdelem másfél évtizedében különböző oldalról jóformán hiánytalanul javaslatba és megvitatásra kerültek. 1 Kéry Gyula: A magyar szabadságharc története napi krónikában. Bpest, 1899. 135. 1. 2 Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bpest, 1946. 41. L 3 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. Bpest, 1948. 197. 1. 1*
