Századok – 1952
Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437
460 KIIIÁLY ISTVÁN A regresszív adózás ténye'közismert, de az, hogy a parasztságon belül is regresszív volt az adózás, már kevésbbé ismert. Jesvin községben az adóteher a parasztságon belül oszlott meg :5 6 Összes adója 1 holdra eső adója 1. Földnélküli zsellér 2. 5 holdas 3. 10 holdas 4. 20 holdas 8 К 40 f 29 « 45 « 49 « 36 « 79 « 94 « 5 К 89 f 4 « 93 « 3 « 99 « Mezőkeresztesen egy 54 holdas kulák 7,54 К adót fizetett holdanként. Ugyanebben a faluban egy 9 holdas szegényparaszt 9,33 К adót fizetett holdanként.57 Az adó főtömegét a szegényparasztság fizette, annál is inkább, mert számszerűen a legnagyobb osztály volt. A nagy adóteher a szegényparasztság további proletarizálódásához vezetétt. * Az eddigiek alapján elmondható, hogy a magyar p'arasztság felbomlása 1900 után tovább folytatódott, sőt a felbomlás ütemét tekintve gyorsabban folytatódott. A parasztság meggyorsult felbomlása szoros összefüggésben van a monopolkapitalizmussal. A falu leghatalmasabb kizsákmányoló osztályának, a földbirtokosoknak parazita mivolta a finánctőke kialakulásával még élesebben kidomborodott. A magyar finánctőkével összefonódott a nagybirtok. A magyar nagybirtokosok hatalmas latifundiumai ránel ezedtek a szúk határú falvakra. A nagybirtokosok földmonopóliuma kínossá tette a magyar parasztság felbomlását. Sőt azáltal, hogy a kötött birtok nem képezte kereskedelem tárgyát, a föld koncentrációja szűk keretek között folyt. A földbirtokosok és a finánctőke összefonódása egyben a kétfajta monopólium és járadék összefonódását is jelentette ; mindez elmélyítette a dolgozó parasztság kizsákmányolását, mindez gyorsította a felbomlást. Ebben a tanulmányban a felbomlásnak néhány olyan kérdését érintettem, amelyben megnyilvánul a felbomlás gyorsulása. Ennek ellenére a felbomlásnak sajátos vonása is előbukkant. Ilyen a félgyarmati jellegű függés között fejlődő paraszti tejgazdaságok és kertgazdaságok kérdése, valamint az, hogy az államhatalmat kezükben tartó földbirtokosok az államon keresztül is kizsákmányolták a parasztságot, hogy a kivándorlás során a szegényparasztság száma erősen csökken az országon belül. * Befejezésül arról szeretnék szólni, hogy a mezőgazdaság poroszutas fejlődése mellett végbemenő felbomlás mit jelent az uradalmi cselédek és a napszámosok számára, hogy milyen formák között szerezték meg a földbirtokosok járadékukat. 56 Berger Károly Lajos: Temes vármegye gazd. viszonyai Bp. 1907. 17. 1. 67 Kovács József: Mezőkeresztes nagyközség. M. Gazdák Szemléje 1912. I. k. 197—199. és 25—55. 1.
