Századok – 1952

Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437

454 KIIIÁLY ISTVÁN A kertgazdasági övezet ugyan nem messze Budapesttől helyezkedik el, mégis a megtermelt termékek jelentős hányadát nem belföldre, hanem külföldre szállították. Kecskemét friss gyümölcs-kivitele 1909—1912 között így alakult:4

2 Év Magyarország Kivitel q Kecskemét Kecskemét kivitele az orsz. kivitelének %-a Kecskemét kivitelének megoszlása országok szerint q Kecskemét kivitele az orsz. kivitelének %-a Ausztria Németorsz. Egyéb orsz. 1909 ... 1910 ... 1911 ... 1912 ... 305.580 307.832 597.531 177.994 83.948 60.637 48.037 {31.444 27.5 19.7 8.0 17.7 72.026 38.710 37.702 . 26.570 10.687 21.499 8.283 4.465 1.235 428 2.052 429 A nagykőrösi piac exportja belföld és külföld között a következőképpen oszlott meg 1909-ben:4

3 Gyorsáruként fel-Uborkából Gyümölcsből adtak a két cikkből kg kg kg Budapestre 111.810 ' 577.400 134.900 Ausztriába 1 021.250 1 101.250 34.195 Galíciába 31.260 35.100 33.135 Szászországba 78.480 11.350 8.600 Poroszországba 348.660 10.510 7.310 A tej szövetkezetekben és a tejközpontokban előállított vaj, mint az eddigi adatokból is kiderült, szintén nagy részben külföldre került. A temesvári, szabadkai, veszprémi és dombóvári tejközpontokból »... a vajat hordókba rakva Németországba, Angolországba, sőt még Japánba is küldik.«4

4 A tejgazdaság gyarmati jellegű fejlődését mutatja az is, hogy a tejszövetkezetek a városoktól távol alakultak. A városok mellett a parasztok saját maguk értékesítették a tejet. A magyar városok még annyira fejletlenek voltak, hogy »batyuzó-kereskedelem« is el tudta látni megfelelő menynyiségű tejtermékkel. A várostól távolfekvő falvak viszont nem voltak ilyen szerencsés értékesítési lehetőség birtokában. Kénytelenek voltak szövetkezetekbe tömörülni. Ezek a szövetkezetek a 900-as évek elején szinte kizárólag külföldre szállítottak tejterméket, csak a 900-as évek utóján kezdenek belföldre szállítani. * •Az eddig elmondottak azt mutatták, hogy a parasztgazdaságokban általában új földművelési rendszerre tértek át, hogy speciális árutermelési zónák körvonalai kezdtek kialakulni, hogy általában fejlődött a paraszti 42

A kecskeméti gyümölcstermelés jelentősége. Magyar Statisztikai Szemle. 1935. 5. sz. 451. 1. 43

Galántai Fekete Béla: i. m. 144. 1. 44

Kemény Ignác: A szövetkezetek hazánkban. Bp. 1903. 75. 1.