Századok – 1952

Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437

448 KIIIÁLY ISTVÁN Év Szövetkezetek száma A leszállított tej literekben 1897 4 790 132 1898 76 10 531 408 1899 146 22 147 144 1900 246 39 536 794 1901 374 66 718 036 1902 542 80 686 300 1903 513 88 687 400 1904 566 95 364 900 1905 « 597 77 087 800 1906 .... 622 80 612 800 1907 651 84 406 000 1908 558 84 927 000 1909 541 77 300 000 1910 540 104 669 000 1911 554 97 792 000 1912 528 103 684 000 1913 519 113 729 000 1914 469 107 521 0002

i ségek származtak. »Az 1909. és 1911. évi aszályos esztendők, az 1911. évi száj- és körömfájás miatt csökkent a termelés és így fő vajpiacunkat, Wient nem bírtuk kellően ellátni. A wieni kereskedő kénytelen volt dán vajat importálni, mely 1910-ben még csak 51%-át tette a monarchia egész vaj importjának, 1912-ben azonban már 70%-át. A vajkereskedő megismerkedve a dán vaj tartós, jó minőségével — behozatala állandósult és az 1912—13. években a magyar tejgazdaságnak súlyos károkat okozott, a magyar vaj igen nehezen és rosszul volt értékesíthető.«2

2 A bécsi értékesítési nehézségek után a szövetkezetek a belső piac felé fordultak. »Miután az ország vaj fogyasztása az utóbbi években bámulatosan emelkedett, a tej szövetkezetek nagy része jól tudván értékesíteni a vajtermelő központokon kívül is, csak 147 tejszövetkezet volt ezekkel üzleti összeköttetésben. Egyes nagyobb városok közelében fekvő tejszövetkezetek friss tej szállításával is foglalkoztak, 7 tejszövetkezet bevezette a sajtkészítést, 2 pedig juhtúrót készített«.2

3 A tejgazdaságok kifejlődése a mult század utolsó évtizedében három földrajzi folton történt meg. Az első Moson, Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyékből, a második Baranya, Tolna megyékből, a harmadik pedig Bácsbodrog, Temes és Torontál megyékből áll. Az utóblíi két terület érintkezik •egymással, mégis szét kell választani azokat. Az övezetek fejlettségét az alábbi statisztika szemlélteti :23

a 21

Magy. Stat. Évkönyvek. Évenként 1899-től 1914-ig. A vajtermelésre berendezett tejszövetkezetek statisztikái. (A tejszövetkezetekre vonatkozó számok 1905-ig nem pontosak.) A földművelésügyi minisztérium kiadásában megjelent Magyarország löld* művelésügye c. kiadványoknak .és a Statisztikai Hivatal Évkönyveinek adatai lényegtelen eltéréseket mutatnak. A két kiadványból a számok eltérő nagysága ellenére ugyanazok a tendenciák olvashatók ki. 22

Oratz Ottó és Vogel József: A tejgazdaság története és statisztikája. Magyaróvár 1939. 50. 1. 23

Köerfer István és Tolnay Pál: Magyarország tejgazdasága 1909 évben. Bp. 1909. 13. 1. 23

<* Kimutatás a falusi tejszövetkezetek működéséről, 1908. évben. A magyar kir. földmüvelésügyi miniszter kiadványa.