Századok – 1952
Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437
A PARASZTSÁG FELBOMLÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 445 rendszeres eladását. Egyik-másik foglalkozott különleges fajta áru termelésével, mint lucerna-, lóheremag eladásával, must értékesítésével stb. Az eddigiek alapján látható, hogy a kulákgazdaságok fölényben voltak a középparaszti és szegényparaszti gazdaságokkal szemben. Ennek a gazdasági fölénynek az alapja a mezőgazdasági termelőeszközök és a mezőgazdasági termelés koncentrációja volt a kulákgazdaságokban. A kulákok termelése vállalkozói jellegű volt. A kulákgazdaságokat már méreteiknél fogva sem tudták a kulákok családjai magukban megművelni. A szegényparasztok nagyrésze pedig nem tudta saját gazdaságán belül munkaerejét teljesen kihasználni. Ezek a szegényparasztok bérmunkát vállaltak — a nagybirtokon kívül — a kulákgazdaságokban is. A fölény mindenekelőtt a piacon mutatkozott meg. A kulákok jóval több és jobb minőségű árut termeltek, mint a közép- és szegényparasztok. Ezért a piacon a versenyben a közép- és szegényparaszti gazdaságok lemaradtak. A verseny tovább bontotta a parasztságot osztályaira, amelyek minden átmenet ellenére a kapitalizmus alapvető osztályai felé közeledtek. 1895 és 1911 között a parasztság osztálytagozódásában lényeges változások történtek. A változások irányára az 1895-ös mezőgazdasági statisztika és az 191 l-es állatstatisztika mutat rá. A gazdaságok nagysága Gazdasággal bíró állattulaj donosok száma 1895-ben 1911-ben Ha 1895-ben az egyes kategóriákat 100-nak veszszük, akkor 1911-ben 1 katasztrális holdon alul 562 949 97 378 17.29 1—5 » » » 716 769 673 281 79 98 5—10 » » » 458 535 442 585 96,52 10—20 » » » 385 381 350 814 91,03 20—50 » » » 205 181 183 713 89,53 50—100 » » » 36 032 31 107 86.33 100—200 » » » 10 275 9 947 96,80 2 375 122 1 688 825 Különbség 1895 ós 1911 között 686 297 A két statisztika adatai között mutatkozó különbség nem tükrözi vissza teljesen a valóságot. A gazdasággal rendelkezők számának fogyása nagyobb, mint amennyi a valóságban volt. Ez a torzított különbség a két felvételezés különböző módszereiből adódott. Az 1895-ös felvétel számai azért nagyobbak, mint az 1911-es felvételezésé, mert 1895-ben minden parcellatulajdonost összeírtak, függetlenül attól, hogy volt-e állatállománya vagy nem. 1911-ben csak az állattulajdonosokat írták össze. Eltérést okoz az 5 k. h. alatti kategóriákban az is, hogy az 1895-ös felvételt novemberben eszközölték, tehát akkor, amikor malacaikat még hizlalták az 5 k. h. aluli parasztok és így őket az állattulajdonosok közé számították. Viszont az 1911-es felvételt februárban ejtették meg, tehát már akkor, amikor a disznóvágások megvoltak, ezért az 1911-es adatok kisebbek, mint az 1895-ös adatok. Az 1 k. h-on aluli kate-10*
