Századok – 1952

Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437

444 KIIIÁLY ISTVÁN répát, egy tehenet, két sertést és baromfiakat 20 korona értékben. Viszont 20 q és 40 kiló búzát úgy kellett megvennie.1

2 Gombos Péter 10 holdas paraszt, aki még bérelt 10 holdat földjéhez és szőlőjével és beltelkével együtt 22 holdat művelt, 1906-ban a következőket adta el : 40 q búzát, 20 q tengerit, 10 q vöröshagymát, 32 q sárgarépát, 50 kg gyapjút, 15 db. birkát, 3 db. hízó disznót és mustért kapott 332 koronát. Elég jó jövedelme ellenére 10 év alatt csak 2 hold földet tudott venni és építkezett, de ezeket 4000 korona adósság már terhelte.1

3 Tóth Sándor 10 holdas gazda, aki még 10 holdat bérelt, 1906-ban eladott 40 q búzát, zöldséget 740 korona értékben, tejet 200 korona értékben, baromfit 100 korona értékben és hízót 300 korona értékben. Az utolsó 10 évben 2800 koronáért földet vett, 2000 koronát pedig elépítkezett.1

4 A kulákok vitték a legtöbb árut a piacra és az ebből eredő jövedelmük a parasztságon belül a legnagyobb volt, mint ez az alábbi esetekből kitűnik : Varga Sándor 40 holdas kulák 1909-ben árpáért 168 koronát, tengeriért 162 koronát, burgonyáért 70 koronát, lóheremagért 336 koronát, lucernamagért 54 koronát, lóért 470 koronát, borjúért 13.2 koronát, sertésért 200 koronát, tejért, vajért 584 koronát, összesen 2276 koronát kapott.1

5 B. S. 54 holdas kulák 1909-ben búzából, árpából, tengeriből, lóból, tinóból, sertésből, tejből és vajból 2188 koronát kapott.1

6 Egy hódmezővásárhelyi 60 holdas kulák árutermelésből eredő jövedelme így alakult : 1

7 Búzából eladásra került 87 q á. 16 kor 1392 kor. Tengeriből 1270 « Mustból 520 « Négy darab igás kanca szaporulatából 360 « Három darab tehén szaporulatából 320 « Két darab sertés szaporulatából 200 « Baromfiakból 500 « 4562 kor. A szegényparasztok kivételesen adtak el mezőgazdasági termékeket, rendszerint akkor, ha megszorultak. Ezekre a vétel a jellemző. Mindenek előtt a kenyérgabona vétele és a sertésállomány pótlására fiatal malacok vétele. Még a középparasztokról sem lehet elmondani, hogy árutermelésük rendszeres, folyamatos volt. Csak a jobbmódúak jövedelmének nagyobbik felét adta a piacról hazahozott pénz. A kulákok mezőgazdasági termelése viszont a piacot szolgálta. Piacratermelésük legfőbb célja a »pénzszerzés«. A kulákgazdaságok néhány árufajta rendszeres termelésére rendezkedtek be. Kivétel nélkül mindegyiknél megtaláljuk a gabonaneműek eladását, a piacra termelő állattenyésztést, a tej i " Kovács József : Mezőkeresztes nagyközség. M.G.Sz. 1912. I. kötet. (197—199. 1.) ls

Löherer Andor: Derecske nagyközség monográfiája. Bp. 1908. (73. 1.) 14

ü. o. 74. 1. 18

Kovács József: Mezőkeresztes nagyközség M. G. Sz. 1912. I. kötet. (253. 1.) 18

U. o. (254—255. 1.) 17

Szeles János: Hódmezővásárhely törvényhatósági város monográfiája. M. Gazdák Szemléje 1909. I. k. (184—186. 1.)