Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
428 VÄRKONYI ÁGNES ide. A két hadoszlop egyesülése után majd egy üt tes erővel veszik ostrom alá Kőszeg várát. A derékhadat Bottyán maga vezette. Célja : Simontornya, Palota, Tata, Pápa elfoglalása után döntő ütközet' Pálffy val. Kapitányainak meghagyta, hogy a fosztogató, rabló katonákat szigorúan büntessék meg, nem engedi a szegénységet megnyomorítani, az ő kommandója alatt nem lehet »húzás-vonás«, ő szigorú »disciplinában« tartja a hadakat.178 Bottyán első állomása Simontorn ya volt. A simontornyai vár Földvártól Tűssé délnyugatra, a Sió, Kapós és Sárvíz ingoványai között emelkedett. Nem épült magaslaton, de a császáriak a szabadságharc első évében jól megerősítet ték, a mocsár és a folyók hínárjai pedig természetes védelmül szolgáltak. A Károm emeletes"epületet mély vizesárok Tette körül. Magas őrtornyáról jól be lehetett tekinteni az egész, nádasokkal, cserjékkel borított tájat. A mocsáron keresztül csak a vidéket ismerők tudták a várhoz vezető, járható utat.17 9 Bottyán nem vihette embereit meggondolatlan gyorsasággal a falak alá, mert a sereg nagy része a feneketlen ingoványba pusztult volna. A szomszédos szőlőhegyen foglalt állást s innen heves tüzet nyitott a_xárra. Már az első kísérlet után méggyőződött azonban arról," hogy kis táb ,ri ágyúival nem sok eredményt érhet el. Más talán hosszú, kitartó tüzelessél próbálkozott volna, vagy hetekig táró ostromgyűrűvel várta volna azt, hogy á kiéhezett őrség feladja a várat. Kétségtelen, hogy mindkét módszer célravezető akkor, ha az ostromlóknak bőven van idejük a várakozásra és nem kell a felmentő sereg megjelenésétől tartaniok. A hosszú halogatás azonban módot és időt ad a császáriaknak arra, hogy nagyobb haderő bevetésével megsemmisítsék a Simontornya körül veszteglő sereget. Az erőviszonyokat s a körülmények nyújtotta lehetőségeket mérlegelve azonban kétségtelen volt, hogy a kurucok csak meglepetésszerű, gyors támadásokkal tudnak Dunántúlon eredményeket elérni. Bottyán a gyors cselekvés embere volt : plbat.árnyf.a hnpy rohammal veszi be a várat. November 10-én éjjel Simon torn várói magvar katonák szöktek ki. Ezekmegmutatták az ingovány titkos gázlóit.18 0 Bottyán ily módonITïatek alá vezette embereit s november 1 1-erT [a Szabadságharc történetében végzetes napon]181 rohamra indult. A falakat szerencsésen megmászták s lefegyverezve és megsemmisítve a csaknem háromezerfőnyi őrséget, Simontörnyát bevették minden tüzérségi előkészítés nélkül. Bottyán beszámolva Károlyinak a dunántúli eseményekről, így említi a kemény ostromot : »Simontornyát vérrel megvettem«.182 A simontornyai harcról Barkóczy Ferenc is megemlékezik. Az ő leveléből ért sülünk az ellenség veszteségéről : »a mult szerdára virradólag Bottyán János Simontornyát ostrommal megvette az többit levágván, az commendansot 17-ed magával elfogták. Az Pálffy németjeit is elszélesztették és semmivé tették!«18 3 Bottyán nem elégedett meg azzal, hogy elfoglalta Simontornyát, ismerte az erősség nagy stratégiai jelentőségét, meg is akarta azt tartani. 178 Ld. Thaly: Bottyán János 74. 1. 179 Kis István: Simontornya krónikája, Simontomya. 1938. 96. 1. 180 Thaly K. ; Gróf Bercsényi család. Ш. k. 475. 1. isi Nov. 11-én Zsibónál Rákóczi hadserege Herbeville császári haderejével szemben súlyos vereséget szenvedett. 182 А. К. IX. k. 283—285. 1. 188 Idézi : Thaly K. : Bottyán János 78. 1.
