Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 427 A dunántúli had já rat főparancsnokána k, Bercsényine k, • aki a hadjárat bal, meglehetősen távol esik a dunántúli hadműveletektől. Az eseményekről csak napok múlva értesült, sokszor kerülő úton. November 9-én még nem tudja biztosan, hogy Bottyánnak sikerült-e átkelnie a Dunán, Földvár felszabadításáról pedig egyáltalán nincs tudomása. Később maga is írja, hogy nehéz a hajót ilyen messziről kormányozni. Valójában ez a »kormányzás« csak névlege s, mert Bottyán a maga elgondolásai szerin t vezeti a hadműveleteket. Nyílván ez a viszonylagos elszigeteltség az oka annak, hogy Bercsényi utasításai, parancsai, a dunántúli hadjáratra vonatkozó elgondolásai és a Bottyán által végrehajtott hadműveletek között különbség van. Feltehető, hogy Bottyán nem kapta meg idejében Bercsényi utasításait s az adott viszonyok és körülmények is megváltoztathatták a terveket. Az események további alakulása azonban azt a feltevést erősíti meg, hogy Bottyánt, na.gyohhszabású elgondolások vezették a dunántúli harcokkal kapcsolatban, mi nt Bercsényit. .Bercsényi úgy látja, hogy a dunántúli hadműveletek súlypontja a Kában túl van ; a legfontosabb feladat Heister és Pálffy seregének a kiszorítása. Bottyán a Dunántúl felszabadítását tűzi ki célul ; az ellenség teljes megsemmisítésére törekszik, s ennek érdekében a várak bevételének is nagy jelentőséget tulajdonít. Bercsényi utasításában meghagyja Bottyánnak, hogy az átkelt sereg lovasságának jelentős részét Csáky Mihály generális főlovászmester vezetésével, Ebeczky István brigadérost és Balogh Adám kapitányt melléje adván, a Rába vidékére küldje. Ha a Csáky által vezetett seregnek sikerül Bezerédy, Kisfaludy György és Török István ott portyázó hadaival egyesülnie, Heister császári tábornokot sikeresen kiszoríthatják onnan.176 Bottyán pedig a gyalogsággal s a megmaradt két zászlóalj lovassággal a Komárom-megyében állomásozó Pálffyt figyelemmel tartva, Szent-Márton felé a nyuli hegyek irányába menjen, s miután Csákyval egyesült, igyekezzék Pálffy seregét szétverni. T^er^sényj két, fnbirbí.nt f. űz a Dunántúlra átment kuruc sereg elé : egyrészt H eister és Pálffy haderejének megsemmisítését, másrészt a Rábaköz biztosítását a kurucok számára, ahorman állandóan küldhetnek portyát Ausztria felé. A Jjunántúl eg yéb vidékeinek biztosításáról, a várak felszabadításáról Beresé nvi_ME advezéri para,ne.finbfin ninttn "7n 17 7 Bottyá n az egész Dunántúl^ felszabadítását tűzte maga elé. Az együtt tartott vagy kétfelé osztott sereggel talán sikerült vobía aT két császári sereget kivernie, de a hadműveletek így egy kis íészterületre lokalizálódtak volna. A Földvár felszabadítását követő napo n h aderejét bárom oszlo pba osztotta : a 'jobbszárnyat gróf Csáky Mihály vezetésével Komárom felé TEüldte. Feladatául azt tűzte ki, hogy a Rábán átkelve, a Rába-köz felszabadítása után Kőszeg alatt várja be a balszarnyat, mely Balogh Ádám, Sándor László, Hellepront vezetésével Baranya felszabadítása után Sümegen keresztül vonul 176 Tévedés a Bottyán dunántúli haderejére vonatkozóan Thalynak az a megállapítása, hogy Bezerédy Imre, Török István és Róthey János Bottyánnal együtt jöttek volna át a Dunán. (Bottyán János 65. és 74. 1.) Bezerédyék október végén és november első napjaiban a Rábán túl portyáztak. Ld. Bercsényi levelei Rákóczinak : A. R. IV. k. 720—723 ; 700—702.1. Gróf Csáky Zsigmond levele Erdődynek Sopron 1705. november 9. SzKK.: gr. Erdődy Sándor levelezése. Fol. Hung. 179. П. к. 10. 1. 177 A. R. Vin. 8—10. 1. 9 Századok 2.
