Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 423 Károlyi újabb, bűnös felelőtlenségéről győződik meg, föltámad benne a szabadságharc győzelméért harcoló katona felháborodása. Komoly hangon figyelmezteti Károl yit : »Megbocsásson Ngod : de az tisztekkel erősebben kellene bánni az illyen vigyázatlanság és szófogadatlanságért, mert Ngod nehezen mehet előre dolgában. Én, megvallom, ha az én tisztem ezt elkövetné : Másoknak példájokra tisztibül is kivettetném«.14 4 Nem nehéz megállapítani azt a különbséget, ami a felelőtlen főúr és a szegénység érdekeit védő, kemény fegyelmet tartó katona között van. Károlyi ii^Ltajj^^^ésaszeaLvállallrozásiia k a dun ántúli hadjárat t ervét : a dunántúli események ném befolyásolják a német erdélyi hadműveleteit, s ha sikerül is »occupálni« »Dunántúl való földet«, annak megtartásában nagyon kételkedik.145 A maga felelősségét akarja ezzel elleplezni, de Dunántúl megtartása iránti kétségeit "már a hiúságabánTnégSértett 'főúr mondja," aki kizárt dolognak tartja, hogy Bottyán Jánosnak, aki egyszerű végvári vitézből küzdötte fel magát a tábornoki rangra, sikerüljön valamit is elérnie ott, ahol ő már számos kudarcot vallott. Eszterházy Antal is hasonló véleményen van : nem Károlyi az egyetlen és utolsó, aki vereséget szenved a Dunántúl, »mert ámbátor akárki menjen innét a Dunántúl által : hasonló confusus szerencsétlenségben fog evezni«.14 6 Rákóczi tábornoka i közül egyedül Bercsényi t,ekÍTit_bj7,alormrial Bottyán dunánímir hadjar ata ele ; a dilettáns okuskodás és pesszimista jóslások helyett a reális helyzetet mérlegeli. Meglátja, hogy a dunántúli harcoknak egyik jelentős főerejét a dunántúli bujdosók képezik. Károlyi К ilitinéi szétvert katonáira lehet építeni : »De megvan az had bizony kár nélkül ott valahol az Somogyságon, — csak menjen által Bottyán új haddal: meglátja kegyelmed micsoda fordítást tesz azoknak sziveken!«147 Vak Bottyán neve nem ismeretlen a Dunántúlon, s Bottyán is jól értesült az ottani viszonyokról. Tisztában van a megyei nemesség ingáclözomagatartásával. Ő az, aki átlát a vasmegyei alispán, Hevenyesi János kétszínusegen. SándőTFerenc vasmegyei nemes jelenti gr. Erdődy Sándor főispánnak, hogy a hozzá éjtszaka betérő Sándor László különösen Hevenyesit szeretné megfogni : mert — mint Sándor László mondta — »Bottyán János neheztel igen Hevenyesire, az több urak között bárcsak azt foghatnák vagy olthatnák el, igen jó ajándékot adna talán ezer aranyat is megnyerhetnék Bottyántul«.14 8 Az elszórt adatok arra engednek következtetni, hogy Bottyán összeköttetésben van a bújdosókkal, megbízható emberei vannak a várak őrségei között. Károlyi Dunántúl maradt katonái Bottyánhoz jönnek át.14 9 A tatai császári őrség négy magyar vitéze, Zámbó János, Szendi Márton, Kalaggj Mihály, Kis Gergely levélben értesítik Bottyánt a tatai viszonyokról. Szövevényes utakon jutnak el hozzá a hírek ; Károlyi augusztusban ír a Fejedelemnek egy emberről, aki útközben jött hozzá Esztergomból »ki által * 144 A. R. IX. k. 253. 1. 145 Károlyi első érvére vonatkozóan : A. R. IX. k. 252.1. a második érvre : SzKK. T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIV. 259. 6. 1. 146 Idézi : Thaly : Bottyán János 63. 1. 147 Bercsényi levele Károlyinak. Nyitra, 1705. április 8. Rákóczi Tár. Bp. 1868. II. к. 103—107. 1. 148 SzKK : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 637. 1. 149 Bottyán 1705. áug. 4-én írja Károlyinak : »mert az elmúlt étszaka jöttek által hozzám a Dunántúlról mintegy kilenczen, kik még Ngodtul maradtak el.« A. R. IX. K. 209. 1.
