Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
424 várkcISíyi Aon es egy assiony Bottyánnak azt izente, hogy egy Harcsa Jancsi felesége már kétszer vitt be levelet, harmadikat is beviszi, s akkor 200 katona fog kuríred bészökni ; azon levélhordó asszony Bátorkesziben vagyon«.150 Ez a feltételezhető összeköttetés azt eredményezi, hogy Bottyán ismeri a dunántúli helyzetet, értesül a császáriak erőviszonyairól, hadmozdulatairól. Méltán nem túloz Bottyán, mikor azt írja a dunántúli ellenséges táborról »ha az föld alá menne is azon ellenség tábora : én azontúl megírnám«.15 1 A csá szári ak é sa kurucok erőviszonyai nem voltak egyenlőek : Dunántúl két császárT hadtest- táboröZöttT Heister Hannibal nyolc—tízezer főnyi hadserege Vasmegyében, Pálffy János tábornok négyezer emberrel Komárommegyében állomásozott.152 A császáriak dunántúli főtámaszpont jait a iól megerősített, felszerelt császári őrséggel ellátott várak alkották. Bottyán haderejét nem tudjuk pontosan meghatározni, kb_l= 8 rfcr között lehetett a létszám.15 3 Ez a haderő Bottyán 50 ember hijján teljes dragonyos ezredén kívül három gyalog, egy lovas ezredből s a dunántúli ezeres kapitányok ezredtöredékeiből állott.154 A dunántúli ezredek közül csak Hellepront és Balogh Ádám ezredei ütötték meg a hatszázas létszámot, a többi ezredben alig volt ötven —hatvan ember.15 5 Bottyán seregének jelentős részét al kották a dunántúli—töredék ezredek. Ezek meglghetosen rőssz^áll apntb a n wlbib| rongyosak és fizetetlen ek, Bottyán oszlásukról panaszkodik. 15 6 A sereg kis létSzáma mellett nagy nehézséget jelentett Bottyán számára a megfelelő tüzérség hián ya. 15 7 Dunántúl felszabadításához és megvédéséhez elsősorban a várak elfoglalása szükséges ; ehhez viszont jó tüzérség kellett. A la Rivière francia hadi mérnöktiszt által vezetett tüzérség csupán kézigránáttal, tábori ágyukkal, seregbontókkal s az egri, szolrn ki várból és a solti sáncból odahozott mozsárral rendelkezett, pedig elsősorban faltörő öregágyúkra lett volna szükségük. A Dunántúlra induló kuruc hade rő számban és felszer elésb en messze mögötte maradt a csá szária k dunántúli erej ének. Az erőviszonyok kétségtelenül jelentősen ЬеЖ1уано1]ак~аharc kimenetelét, de végső fokon nem csupán a számarányban és felszerelésben nyilvánuló erőviszonyok alakulása döntik el azt. Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy a háborút az a fél nyeri meg, mely — sok egyében kívül—a nép kitartása és egysége tekintetében a háború egész folyamán erősebbnek bizonyult ellenfelénél.158 . Dunántúl felszabadí-150 A tatai vitézekre vonatkozóan : A. R. IX. k. 261—262. 1. Esztergomra vonatkozóan SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIV. 3—4. 1. 161 A. R. IX. k. 517. 1. 152 Ld. Thaly : Bottyán János 73—74. 1. 153 Thaly Wagner és Katona alapján 8 0.00 emberről beszél, Bottyán János 65. 1. ; Károlyi 7 000 említ. A. R. IX. k. 252. 1. 154 Bottyán helyettese gróf Csáky Mihály tábornok. A Bottyánnal átmenő tisztek : Ebeczky István, Kisfaludy György, Domokos Ferenc brigadérosok, Béri Balogh Ádám, Kisfaludy László, Somogyi Ádám, Réthey György lovas, Sándor László, Szekeres István, Hellepront János, Kiss Gergely és lovas Fodor László, Horváth Tamás, Horváth Ferenc, Horváth Mihály, br. Cziráky László, Balogh Ferenc, Dóczy Endre, Séllyey Gergely és Benkő Ferenc gyalog ezeres kapitányok, Borbély Gáspár és Szegedi Kiss Mihály szabad lovas, Gál Márton, Gál András, Kerekes Mihály szabad hajdu-csapattulajdonosok. Ld. Thaly : Bottyán János 65. 1. 166 Ld. Bercsényi hadi utasításait A. R. VIII. 8—10 1. és Thaly u. o. 166 A. R. IV. k. 702—705. 1. 157 Thaly: Bottyán János, 65. 1. 158 Ld. Sztálin: A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról Bp. 1949. 114. 1.
