Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 421 igen sokrétű feladatot kell megoldani ; a várak bevétele, az ellenséges haderő megsemmisítése коцШук" 1*" ЬяНур^т*. 4« hqW T^t^nát^^vetelt, a lakosság zászlók alá állításához, felfegyverzéséhez erélyes .szervezőre v-olt szükség. Meg" kellett nyerni az ingadozó középnemességet, lefegyverezni a kétkulacsos számítgatókat-és nyugod t, békés munkát biztosítani a jobb ágys ág számára. Rákóczi tábornokai közül ennek a szabadságharc szempontjából annyira fontos feladatnak a megvalósítására, végrehajtására egyetlen ember volt alkalmas : Bottyán János. Bottyán János, vagy ahogyan a korabeli források emlegetik : Vak Bottyán, a kor legjobb vitézi iskolájában, a végvárak törökellenes harcaiban tanulta meg a hadakozás mesterségét.13 7 Itt sajátította el azokat a tulajdonságokat, melyek magasan Rákóczi mágnás-tábornokai fölé emelték őt : a határozottság, fáradhatatlan kitartás, kemény helytállás és rettenthetetlen bátorság jellemezték Bottyánt. A császári hadseregben ezredesi rangra emelkedett ; 1704 végé n csatlakozott Rákóczihoz. Éleidnek eddigi szakaszáról csak töredékes adatainkTvannäk";' a törökverő Bottyán alakja a krónikák ködös emlékezéseinek s a néphagyomány színes meséinek homályába vész [bár az egyre nagyobb számban előkerülő levéltári anyagok' arra engednek következtetni, hogy alapos kutatás fényt derít a török ellen harcoló Bottyánra is]. A kuruc seregek élén töltött évek, a haza függetlenségéért vívott harcok nyitottak nagyszerű távlatot előtte, s emelték a magyar nép hőseinek sorába.138 Rákóczi felismeri Bottyánban a tehetséges katonát, a szabadságharc hűséges harcosát. Sok vád érte a fejedelmet amiatt, hogy nem volt jó emberismerő, de Bottyán képességeit tisztán látta : Emlékirataiban tömören, de találóan jellemzi Bottyánt : »Nem volt sem jószármazású, sem művelt, ezért igen nyers volt, de józan, éber, szorgalmas. Szerette a népet és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenben igazságot szolgáltatott nekik«.139 • -137 A Rákóczi-szabadságharc tehetséges és népszerű tábornokát a polgári történetírás agyonhallgatta. Thaly Kálmán fiatalkori, sok adatot tartalmazó, de azokat minden kritika • nélkül közlő munkáján kívül (Bottyán János, II. Rákóczi fejedelem vezénylő tábornoka, Pest, 1865) nincs összefoglaló, tudományos igényű munka. Badinszky László: Vak Bottyán. Esztergom 1933. Thaly adatainak alapján a Horthy-korszak soviniszta szellemében készült rövid összefoglalás. Uj szempontból kísérli meg Bottyán alakját bemutatni népszerű feldolgozásom: Vak Bottyán. Bp. 1951. Thaly a Bottyán-kutatás érdekében forráskiadványával tett sokat. Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok. 1685—1716. Bp. 1883. (Archívum Rákóczianum IX. köt.) és Adalékok Bottyán tábornok levelezéséhez. Történelmi Tár 1886. 536—552. u. o. 1887. 472—475.'l. 138 Bottyánnak a Rákóczi szabadságharchoz való csatlakozására vonatkozó forrásanyag és irodalom : A. R. IX,. köt. 101, 104, 111, 114. (Bottyán János levelei Kohárynak, melyekben hadfogadó munkájának sikertelenségéről s a nép állásfoglalásáról számol be). Tolvay Ferenc verses krónikájából (Zólyomvára 1703-i ostromáról és feladásáról) a Bottyánra vonatkozó részleteket közli Thaly : A. R. I. о. IX. köt. 141. 1. Gabrielis Kolinovics RerumUngaricaxum XIII. 1742. 21. SzKK.: Fol. Hung. 386. 1. Fáy István murányi várkapitányhoz írt levelek. Közli Nagy Iván. Tört. Tár. 1880. 380. 1. — Thaly Kálmán : Nagy Ivánnak »Fáy István murányi várkapitányhoz irott levelek« című közléséhez. Tört. Tár. 1880. 780. 1. —- Villányi Szaniszló : Háncm évtized Esztergom megye és város múltjából. (1684—1714) Esztergom, 1'892. 162-—164 1. (Számos új adatot tartalmaz, de -azokat a Habsburgok és a klérus szemszögéből és az országos viszonyok figyelembevétele nélkül vizsgálja s ezért valódi jelentőségüket sem emeli ki.) 139 II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. 111. 1.
