Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
422 VÄRKONYI ÁGNES A kor társadalmi konvenciói azonban.JBÁkóczit is kötötték és Bottyán az egész szabadságharc folyamán — bár ő a legkitűnőbb tábornok — пяя.у mtVKAdrn.ngi'i SflPrpget^ka phat.1 4 0 -A dunántúh hadjárataz első nagy vállalkozás, mellyel a kuruc szabadságharcban Bottyánt megbízzák. Eddig csupán kis részfeladatokat kellett megoldania : Érsekújvár felszabadítása, a duna-tiszaközi portyák, híd- és sáncépítés'Földvár alatt, azok az események, melyek Bottyán nevéhez fűződnek.14 1 1705 őszén, mikor a dunántúli hadjárat megindítására lehetőség nyílt, Bottyán a Nagy Alföldön az Erdély felé vonuló Herbevffle császári főparancsnok hadait kísérte és állandó portyázással és gyors rajtaütésekkel zavarta és gyengítette a császári haderőt. «Október elején kapta meg a fejedelem é s Bercsényi parancsát a dunántúh hadjárat megi ndítására. Október 12-én írja Karolyinak, akit ugyancsak Herbeville nyugtalanítására rendel a Duna-Tisza közére a fejedelem : »Én már mind Kegyelmes Urunknak G Ngának,' s mind penig Méltóságos Gróf Berchényi Miklós Uramnak két rendbéli ordereit is vettem, melyben, ha az német az Tiszán által költözik, kegyeimessen parancsolják, hogy bizonyos két regimenttel Pest eleire visszamenjek, s ottan alkalmas helyet keresvén, az Dunán által költözzem, — mellyet magam is szívessen bánom : mivel inkább akartam volna Ngoddal együtt járni, de ő Ngok kegyelmes parancsolatjoknak obtemperálnom kelletvén, nem tehetek rólla.«142 Bottyán kedvetlenül fogadta a fejedelem megbízását, nem mintha lebecsülné, vagy erejét meghaladónak és • teljesíthetetlennek tartaná a reá váró feladatot, hanem azért, mert ismeri Károlyi nemtörődömségét és nem szívesen hagyja magára a szegénységet húzó-vonó főtisztet.Tvárolyi nem tanult a dunántúh eseményekből, most sem igyekszik jobb rendben tartani seregét, атГ csak nyilvánvalóbbá teszi, hogy dunántúli magàïïàrtasabân sem puszta gyakorlatlanságról lehetett szó. Bottyán szinte naponta felemeli szavát a •szegény megterhelt jobbágyok érdekében a fegyelmezetlen KárőIyTkatonákkal szem ben. 14 3 Szereti a népet és nem tűri a szegénység sanyargatását. Herbeville október 9-én kelt át a Tiszán ; Károlyi hadi rendet és pontosságot nem ismerő, portyára küldött tisztjei még három nap múlva. okt. 12-én sem jelentették ezt parancsnokuknak. Mikor Bottyán a Tisza-melléki- táborban 140 Bottyán. János származására vonatkozó pontos adatok kiderítése a további kutatás feladata. A XVII. századnak a vagvonükat vesztett nemesek ós a török elől menekülő jobbágyok jellegzetes, exisztencia nélküli tömegéből került ki, s mint egyszerű végvári vitéz kezdte a katonaéletet. A Rákóczi-szabadságharc folyamán származása miatt sok mellőzésben volt része, bár ő volt a szabadságharc legtehetségesebb és katonailag legképzettebb embere. Bottyán származására vonatkozólag Id. : »II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai«. 111. 1. Bottyán kérvénye I. Lipót királyhoz nemesség újításért és Bottyán nemességújító levele. AR. IX. köt. 4—10. Bezerédy levele Eszterházy Antalhoz. AR. IX. köt. 413. 1. Szirmay Antal : Notitia Historica Comitatus Zemplénicnsis. Budae, 1804. 292 1. Létzfalvy Gyárfás Zsigmond : Bottyán János nemeslevele. Századok. 1882. Daróczy Zoltán : Ismeretlen adatok Bottyán János életéhez. Turul, 1933. 37. 1. 141 A földvári harcokra vonatkozóan : Markó Árpád : Bottyán János harcai Dunaföldvár és a kömlődi »Bottyán vár« körül 1705 júniusában. Magyar Katonai Szemle. 1933. 9. sz. 143 Sem Rákóczinak, sem Bercsényinek nem maradt meg ez a levele, csupán Bottyán idézett leveléből következtethetünk az időpontra. (Alpári táborból 1705. okt. 12.) A. R. IX. k. 253. 1. 143 Ld. Bottyán Károlyihoz írott leveleit : A. R. IX. k. 207—20S. 1.
