Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 419 tett a különböző társadalmi osztályok és felekezetek együttműködésének érdekében. A Dunántúlon 1705 második feléig nem szélesbedett ki a nemzeti függetlenségért harcolók tábora, bármilyen nagyszámú kuruc csapat is lúent át oda, mert Károlyi s a többi hozzá hasonló mágnás vezető megakadályozta azt, s a társadalmi és felekezeti harc anarchiájába vitte a jobbágyságot. A nép bizalmatlanságát Károlyi irányában csak fokozta яv. я tehetetlenség, amely Károlyi dunántúli működését jellemezte. Károlyi mindig kerülte a nyilt összecsapást. Hadmozdulatai önkéntelen ül is az árulás gyanúját keltették fel. 1704-ben Köröncónál tétlenül nézte, hogyan verik szét ЁГ "császáriak n gr Fnrgach Simômvëî^tt fi Inirlin si'rrü/'ky-tr l 705 március közepére" Károlyi Sopronig jutott előre a Dunántúlon. A Fertő környékén négy császári lovasezred állt ; Károlyi ahelyett, hogy felvette volna velük a harcot, visszafordult, majd a Csallóköz felől ellene induló Heister elől a Balaton felé hátrált.126 Március 31-től április l-re virradólag Kilitiben töltötte seregével az éjtszakát. Nem gondoskodott-kellő őrségről' s Heister könnyűsze rr el megl epte és szét 7 verte Károlyt seregét...; a szétvert, vezető nélkül maradt kurucolFTL bakonyi bujdosok számát növelték, Károlyi pedig fejvesztetten menekiüt át a Dunán. A kiliti futás ügyében folytatott tanúkihallgatás élesen rávilágít a Károlyi seregében uralkodó zűrzavaros, rend ezetlen ál lapotok ra. Coda István ezredének három hónapra elmaradt a fizetése, az ellenség felé nem küldött Károlyi portyát, s mikor a császáriak meglepték őket, a tisztek : Goda, Gentsi és Nyiri »el hagyván magok ezereket, s zászlójukat« elsőnek mentek át a Dunán. Olyan módszerekkel, melyeket Károlyi alkalmazott, nem lehet harcba vinni az embereket. Károlyi »az ellenség ellen akarván fordítani a katonát, kettőt, hármat is karabéllyal ledöfött a lórul, sőt Gentsitől kérte is az hegyes tőrt, hogy azzal verje le a katonát«.127 Bercsényi gúnyosan jegyzi meg Károlyi utolsó dunántúli szerepléséről : Kilitibül Kalocsára nyargalni alkalmas diversio ; pro Majali commotione is sok volna egy huzamban«.12 8 Károlyi dunántúli hadmozdulatainak gyanús sikertelensége csak fokozta azt a bizalmatlanságot és ellenszenvet, melyet a fegyelmezetlen rabló, zsaroló katonák ébresztettek a lakosságban. A jobbágyság elfordult Károlyitól s felhúzódott a Bakonyba. Károlyit nemcsak az anyagi veszteségek, sikertelen hadműveletek, a nemesség ingadozásának elmélyítése miatt, terheli a felelősség, hanem a jobbágyság magatartása megváltozásának is ő volt az oka.129 A Rákóczi-szabadságharc első két esztendeje Dunántúl számára nem hozta meg a fölszabadulasV-sot ezji kétév még több megpróbáltatásnalTes szerivedesnelQjyrtrrttntaput. Az'Tülaiidó harcok és sereg-átvo nulások következtében pusztulásnak indult az egész országrész. A falvak elnéptelenedtek. A császáriák garázdálkodása és karcolása elől az emberek az erdőkbe menekülnek »mind a várost, s mind pediglen az falukat kintelenek pusztán hadnyi és földön futóvá lennyi«.130 A pilisi Budakeszit és Buda Kovácsit »egy lélek 126 Károlyi 1704-es dunántúli hadjáratára vonatkozóan Id. Thaly : Gr. Bercsényi család. III. к. 333. 1. A. R. IV. к. 404. 1. 127 A kiliti futás ügyében folytatott tanúkihallgatás : OL. Lymbus Ser. I. fasc. 72—-73. 128 A. R. IV. 470. 1. Károlyi ápr. 1-én hajnalban már Kalocsán volt. 128 Ez a rövid összefoglalás nem kívánja Károlyi dunántúli szereplésének teljes képét adni, csupán a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján az 1706-ös dunántúli hadjárat szempontjából kísérli meg vázolni a dunántúli állapotokat. 130 SzKK. : Nádasdy Ferenc levelezése. Fol. Hung. 181. 1П. к. 16. 1.
