Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 403 be a felkelésbe az országnak az a területe, amelyen é k_Ennek figyelembevételével kelt Dunántúl koznemességenek helyzetével és politikai magatartásával foglalkoznunk, mely a szabadságharc első felében bizonyos mértékben különbözött az ország más területén, pl. a Tiszántúlon élő középnemesség magatartásától. A középnemesség élete megyéjének határai között zajlik le, élénk részt vesz a íhegyei Télétben, a jeg yei tisztv iselők ennek a középbir tokos nemességnek elszegényedett tagjai közül kerülnek ki. Ausztri a a Rákóczi szabadságharc megindulásának elscHEónapjaitól kezdve a megyék etjs — közigazgatási apparátusának végrehajtó szerveit — a szabadságha rc leverésére, vérbefojtására irányuló tevékenysége szolgálatába állít ja. A dunántúli nemesség hazaszeretete és politikai fejlettsége legjobban azon a magatartáson keresztül mérhető le, melyet mint a megye tisztviselője a császári rendeletekkel, parancsokkal szemben tanúsít. Ez annál is inkább figyelembeveendő szempont, mert helyzete módot nyújtott az ellenállásra, akkor is, mikor területi elszigeteltsége miatt még nem volt meg a lehetősége arra, hogy a fegyveres harcba bekapcsolódjék. Ausztria sp m hívott n k^zépn^mességj^ászárhüs égéne k állhatatosságában s ezért a megyékkel szemben tanúsított magatart ása Dan kett ős szempont vezette. A felkelés terjedésének megelőzésére a kuruc mozgalmak fellángolásának letörésére szolgáló császári parancso k, rendeletek és tilalmak nem csupán a jobbágyság fékentartását céloztá k, hanem ezekkel a császári parancsokkal és rendeletekkel a közjieniességet is sikerült jobban az ellenőrzés és szemmeltartás fénykörébe vonni. Azokat az általános leiratokat, melyek nem tartalmaznak mast, minthogy »a nép a Rákóczi féle felkeléstől óvatni, s visszatartóztatni rendeltetik«20 hamarosan konkrét feladatokat meghatározó császári parancsok váltják fel. 1703 őszére a kuruc felkelés előhírnökei már átjutnak a Dunán ; Fejér megyében a császár vizsgálatot rendel el Rákóczi kémeinek ügyében.2 1 Szigorúan tilos Rákóczi kiáltványait, manifesztumait terjeszteni, melyek hol itt, hol ott bukkannak fel a dunántúli vidékeken. Vas megyében nemcsak azt tiltják meg, hogy »a kurucok manifesztumát ide-oda hordozzák« és olvassák, hanem az »oly bússzivűeknek«, akik eddig a »kurucokhoz állottak« ő Felsége hűségére való visszatérését is elrendelik.2 2 A császár a megyéknek nem csupán ilyen passzív szerepet szánt. ADunántúl katonai megszervezését a császár a megyék segítségével, a megyei nemesekre támaszkodvaTakarja végrehajtani. A szervizes két vonalon indult meg : egyrészt a megyei katonaság kiállítása, másrészt а к öz ép nemesség felül te tég e a cél. A számbavétel megyenkent történt. A császár a• dunántúli hét vármegye seregeit Koháry István és Eszterházy Antal parancsnoksága alá rendelte.23 A katonaállítás azonban igen lassan történhetett, mert 1704 elején gr. Széchenyi György beszámol arról, hogy mivel a megyék »igen késedelmesen állíthatnák elő« a katonákat »arra való képest Méltóságos Palatínus Urunk Ö Kegyelmessége (hg. Esterházy Pál) készpénzül kívánta, hogy limitáltassék és az regimentbéli tiszteknek asszignáltassék minden katona fogadására egy hópénzzel együtt semel pro semper 16 Frt, az az gyalognak felállítására una cum una 20 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 132. 1. 21 U. о. 132. 1. 22 U. о. 258. 1. 23 U. о. 614. 1.
