Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
/ 404 ' VÁRKONYI ÁGNES menstrua solutione 8 Frt«. Zala és Somogy vármegyének 314 katonát és ugyanannyi hajdút, Vas vármegyének 300, Győr vármegyének 200, Fejér vármegyének 130 hajdút kell adnia a Dunántúl felállítandó 2 lovas és 2 gyalog regimentbe.24 A parasztság magatartására a katonaállítással szemben, mely a császáriak iránt tanúsított mély ellenszenvét és gyűlöletét fejezte ki, később fogunk rátérni. A megyék katonaállítási kötelezettségét most a nemesség szempontjából említjük meg. A nemességnek a hadiadó-jnellett most még külön terhet jelentett a hadak kiállítása és eltartása. A dunántúli köznemessé g némptellenpfi. ele még nem áll a politikai fejlettség és öntudat olyan fokán, mint azok a tiszántúli, tiszavidéki köznemesek, akik már ekkor a kuruc harcokban nevelődnek és fejlődnek. Dunántixlnak voltak történelmi hagyományai : a Zrinyi óta felnövekedett nemzedék a törökellenes harcok, Szigetvár, Kőszeg hősi védelmének emlékén nevelkedett. Hiányzott azonban a bujdosó mozgalom, Thököly kuruc harcainak forradalmasító ereje ^mely a_.Tiszántúlon öntudatosította a közepnemességet. Ш a középnemesség, melyet nagyon sok_ szál fűzött a DunántáL-Habs^ hujgjaarát főn emeseihez, nem látta világosán, hogy Ausztria "mereven elzár előle minden felemelkedési lehetőséget. A császári udvar, hogy a Dunántúlon elejét vegye a nemesség részéről történő bárminemű ellenállásnak, maga mögött akarja felsorakoztatni és igyekszik a szabadságharccal szemben nyílt fegyveres kiáll ásra kényszeríteni a megyét. A cancellária már 1703 . szept ?28-án á ltalános ínsurrectiot rendel. 35 Vas vármegyét Lipót császárT~parancsban hívja fegyverfogásra.26 A győrmegyeieket Esterházy Pál szólítja fel személyes felkelésre a »csavargó« kurucok ellen.2 7 A megyék régzéről azo nb an e llen állá s mutatkozik : minden császári parancs^ellenére késedelmeskednek az insurrectioval.2 8 Béri Balogh Ádám a nemesség makacsságával mentegetőzik akkor, mikor a császár számára kellene a nemességet felültetnie : »egy árcus papirosra sem tudnám leírnom, nekem az-uta micsoda galibáim s különb-különb vesződésim nem voltanak az itt való . . . nemességgel... ; semmiképpen fel nem ültethettem üket«. »Engemet itt mind az Urak s mind nemessek eleget fenyegetnek, hogy ha békesség lészen, így tesznek, amúgy tesznek«.29 A sopronmegyei nemességet is nehéz megmozgatni.3 0 A nemességnek ez a passzív magatartása, melyet az çllenàllà.s_egyik kezdetleges formájának tekinthetünk, azt a következtetést vonja maga után, hogy à nemesség semleges álláspontjából bizonyos mértékben a szabadságharc táborának irányába tolódott. Mindezt azonban csak annak fenntartásával szabad elfogadnunk, hogy a Twnpggég -á 11áspnntjjj^jyn' я, ^-/я.Ьш к яггЬя.ге célkitűzései iránti őszinte és önzetlen lelkesedés határozta meg, hanem a 24 A lovas regimentek óbesterei Bottyán János és Eszterházy Antal; a gyalog wjgimentek óbesterei Batthyány Ferenc és Eszterházy Ferenc. Gr. Széchenyi György levelei Báró Ebergényi Lászlóhoz. 147. 1. 26 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 132. 1. " U. о. 634. 1. "U. о. 154. 1. 28 Ld. Lipót császár levele Fejér vármegyéhez 1704. jan. 7. U. o. 132. 1. 31 SzKK. : Náda-sdy Ferenc levelezése. Fol. Hung. 181.1. к. 161. 1. 3« U. о. 202. 1.
