Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 399 a »sedes belli« Erdélybe tevődött át. A császár jelentős csapatai a Dunántúltól távol, az ország keleti részében voltak elfoglalva, figyelmüket teljes mértékben az erdélyi események kötötték le. Dunántúlon tehát pillanatnyil ag e snt-kont a császáriak védereje s ez megteremtette a kedvező alkalmat a Dun ántúl felszabadítására. A hadjárat szükségességének az idegen elnyomás alatt lévő terüleF felszabadítása, a szabadságharc táborának területi és számbeli növelése mellett új jelentőséget adott a császáriak erdélyi akciója. Sikeres harcok esetén ugyanis a császáriak kénytelenek ismét a Dunántúl felé fordulni : ezzel a kurucok veszik kezükbe a hadműveletek irányítását a császáriakkal szemben. /. Dunántúl társadalmi viszonyai és a Rákóczi-szabadságharc Az osztrák örökös |яг1пртяпуока1 aJFertőtől délre nem biztosította természetes, határ, sem mesterséges erődvonal. A császáriak Nyugat-Dunántúlt tekintették az örökös~tárto mányok védőbástyájának. A török harcok ideién erős yégvárövezet eiuepíteftek ítt'k i s á Rákóczi szabadságharc megindulásának pillanatától kezdve ismét különös figyelemmel fordultak a Dunántúl felé, melynek jelentőségét az is növelte, hogy ez az országrész nagyszerű felvonulási...területe, kimeríthetetlen élést,ára, _ volt az idegen hatalomnak. A császáriak tehát mjnclent elkö vettek, hogy Dunántúlt, a maguk számára biztosítsák, s ne. a Fertőnél, hanem a Buda-Paks-Mohács vonalon húzzák meg a határt a kurucoktól felszabadított és a császári megszállás alatt levő területek között. Ez magyarázza meg, hogy miért fordít a császár a dunántúli megyék védelmére olyan »kiváló gondot«4 , miért árasztják el óvatosságra és védelmi intézkedésekre vonatkozó császári parancsok a megyéket már a felkelés első hónapjaiban, mikor ennek országos méretei még egyáltalán nem voltak nyilvánvalóak. Dunántúl katonai megerősítésének technikai része_r^m_j[oljL.JiehéZ-feladat. A városókat erős fal védt e a támadásoktól,' s~ az egész területen számos folyó7 kisebb-nagyobb tó és mocsá r tette nehézz é a mozgást. Emellett azonban a vidék fő erősségét azok aidsebb-nagyohbvárak, erődnek átépített régi kolostorok, nernfoi kasté lyo k felél i tették, melyeknek megerősítését, rendbehozását a császáriak elsőleges feladatnak tekintették. Nemcsak a nagyobb várakat : Földvárt, Pápát, Tatát, Simontornyát erősítették meg császári őrséggel, hanem olyan kisebb erős séget_is számításba vettek, mint Palota, Magyaróvár, Kapuvár stb., sőt a mogyorókeréki és kismartoni kastélyokat is átalakították a védelemre és fegyveres őrséggel látták el. A helyzeti előny a Dunántúlon a szabadságharc megindulása idején, sőt az első esztendőben is a császáriak oldalán volt, de a Dunántúl felszabadításának_kéidését elsősorban nem ez, hanem a lakosság állás foglalása, politikai öntudata, harckészsége határozta-meg. Annál is inkább fontos kérdéiTez, inert 1705 őszén, mikor sor került Dunántúl felszabadítására, a dunántúliak eiőtt máinem ismeretlenek a kuruc csapatok. Az^első híreket a felkelők harcairól a kóborló emberek vitték el a dunántúli falvakba, de" hamarosan megjelennek a kuruc por tyák, a hadgyíijtő tisztek a fejedelem pátenséivel, ia májd a nagyobb qsapattestek is. Ezeket a csapatokat Rákóczi mágnás 4 Chernel Kálmán : Kőszeg szab. kir. város jelene és múltja. Szombathely 1877— 78. И. k. 140. 1. 40 Rákóczi hadgyüjtő pátense Zalkovics János kapitány ós Madarász János hadnagy számára. Tokaj 1703. dec. 20. OL. Radvánszky lt. III. о. XXV. es. 3. és 4. sz.
